Szlovákia nem kér a Magyarországról átszivárgó bevándorlókból, jöhet a határzár

A migráció kérdése hamar az egyik vezető kampánytémává vált Szlovákiában. A pártok többségi véleménye szerint az Ódor Lajos vezette ügyvivő kormány nem kezelte megfelelően az esetet, túl későn biztosított támogatást az érintett járásoknak és településeknek. Bár még kérdéses, mely pártok alkotják majd a Szlovákiát vezető kormánykoalíciót, azt azonban fontos megemlíteni, hogy

„Káoszkormányzás” után „maffiakormányzás”?

„A Smer–Hlas–SNS-kormány hozhat viszonylagos stabilitást, amelyet a választók is különösen sokra értékelhetnek az elmúlt három év »káoszkormányzását« követően, azonban ezzel a kormánnyal lényegében a 2020 előtti »maffiakormányzás« térne vissza” – fejtegeti Tárnok Balázs a következő szlovák kormány esélyeit latolgatva. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európai Stratégiai Kutatóintézetének vezetője szerint 2016 és 2020 között szintén (az akkor még egységes) Smer és SNS irányította az országot, akkor még a Most–Híddal kiegészülve, amely párt időközben gyakorlatilag megszűnt létezni, nem kis részben azért, mert a választók megbüntették a párt politikusait az e kormányban való szerepvállalásuk miatt.

Párducz Árpád biztonságpolitikai szakértő szerint a határőrizet kérdése leghangsúlyosabban a Robert Fico vezette Smer–SD kommunikációjában jelent meg, ám hasonló tartalmú üzeneteket fogalmazott meg Richard Sulík, a SaS, Peter Pellegrini, a Hlas, valamint Boris Kollár, a végül parlamentbe be nem kerülő Sme rodina (Család vagyunk) vezetője is. A Migrációkutató Intézet munkatársa szerint mivel Szlovákiával szemben Ausztria, Lengyelország és Csehország is visszaállította a határőrizetet, ezért várhatóan az új kormány mindent el fog követni a probléma megoldása érdekében.

Szlovákia kivezetné a migránsoknak adott igazolást 

„Az irreguláris migránsok számának idei emelkedése figyelemre méltó” – állítja Párducz Árpád. A szakértő szerint a szlovák rendőrség és belügyminisztérium adatai szerint 17 529 irreguláris migránst tartóztattak fel Szlovákiában az év első hét hónapjában, ám jelenleg ez a szám már a 27 000-et is meghaladta.

Kijelenthető, hogy az osztrák–német határon bevezetett határellenőrzések mellett a szlovák menekültügyi rendszer adminisztratív sajátosságai is szerepet játszhatnak a hirtelen emelkedésben

– vélekedik erről a szakértő. Mint ismeretes: a szlovák menekültügyi eljárás időtartama 9 hónap, amely további 9 hónappal meghosszabbítható, emellett az irreguláris migránsok a feltartóztatásukat követően egy igazolásban részesülnek, amely az eljárás időtartamára biztosítja Szlovákiában tartózkodásukat, valamint mozgásukat.

„A szlovák hatóságok jelenleg már az igazolás kivezetését tervezik” – teszi hozzá a biztonságpolitikai szakértő.

Vajon lesz-e befogadóközpont Malackán? 

A szlovák belügyminisztérium néhány hónapja még egy befogadóközpontot kívánt létesíteni a Malacka nevű városban. A tervezett malackai befogadóközpontról meglehetősen kevés az elérhető információ. A sajtóban megjelent hírek szerint mind a város polgármestere, mind pedig a lakosok tiltakoznak a projekt ellen.

A befogadóközpont megépítése azonban nagyban hozzájárulna a szlovák menekültügyi intézményrendszer fejlesztéséhez

– állítja Párducz Árpád, aki szerint jelenleg az ország intézményrendszere nem képes fogadni és elhelyezni az országban tartózkodó nagyszámú irreguláris migránst.

A szakértő szerint a probléma már tavaly is megmutatkozott, miután Csehország lezárta a határait. Akkor a kormányzat a cseh határ közelében fekvő Kuty településen, egy használaton kívüli ipari parkban helyezte el az irreguláris migránsokat. Párducz Árpád szerint az új szlovák vezetés el akarja kerülni, hogy bármi hasonló történjen a migráció által érintett Nagykürtösi járásban.

(Borítókép: Robert Nemeti / Anadolu Agency / Getty Images)