Szabadon felhasználható lesz Kálmán Imre Csárdáskirálynője és Szép Ernő Lila ákáca is

Magyarországon törvény védi az irodalom, a tudomány, a művészet minden egyéni, eredeti alkotását, amely az alkotó szellemi tevékenységéből fakad. A műveken a védelem létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva áll fenn. Ez a védelem a szerző halálától számított 70 évig tart. A szerzői jogi törvény szerint

a hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.

A szerző névfeltüntetési joga

Az Európai Unió legtöbb tagállamában az alkotás a szerző életében és halálát követően még 70 éven át részesül védelemben. Ugyanakkor a védelmi idő mértéke Jemenben csupán harminc, Mexikóban viszont száz év.

Ennek ellenére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) mégis javasolja, hogy a szerzők a műveiknél igényeljék az önkéntes nyilvántartásba vételt, hogy vitás esetben kétséget kizáróan igazolhassák jogaikat.

Az SZTNH emellett azt is hangsúlyozza, hogy az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát.

Kálmán Imre, Szép Ernő, Gábor Andor

2024. január 1-től több kiváló magyar művész alkotása is szabadon felhasználhatóvá válik, mivel elévül a rajtuk fennálló jogvédelem. Ebbe a körbe tartoznak például az 1953-ban elhunyt Kálmán Imre művei, többek között a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő és A cirkuszhercegnő című operettek.

Így az 1971-ben bemutatott, Szinetár Miklós rendezésében készült Csárdáskirálynő című film felhasználásáért továbbra is jogdíjat kell fizetni.

Ugyancsak jövőre jár le Szép Ernő műveinek jogvédelme. Január 1-től többek között a Lila ákác című regénye vagy a Patika című színdarabja is közkinccsé válik. De ugyanez vonatkozik az 1953-ban elhunyt Gábor Andor író és Berény Róbert festőművész műveire is.

A Pál utcai fiúktól Az angol betegig

Az elmúlt években is több kiváló magyar művész életművének védelmi ideje járt le. Ez év elejétől váltak közkinccsé Molnár Ferenc művei, többek között A Pál utcai fiúk és Az éhes város című regényei, továbbá az Egy, kettő, három, a Liliom, a Játék a kastélyban és Az üvegcipő című színpadi művei is.

2022-től váltak közkinccsé a „Balaton festője”-ként is ismert Egry József alkotásai, Almásy László felfedező (akiről Az angol beteg című film főhősét mintázták), Makkai Sándor lelkész, Sinclair Lewis amerikai Nobel-díjas író művei, de André Gide francia író (a posztmodern irodalom meghatározó alakja), Maróczy Géza sakkolimpikon, Henry de Vere Stacpoole ír származású író (A kék lagúna szerzője) alkotásai is, Rosenberg Zsigmond zeneszerző szerzeményei, illetve a többek között az Úttörővasút (ma Gyermekvasút) épületeit tervező Fodor Jenő építész tervei, írásai is.

Körbebástyázták Mickey egér karakterét

Kivételek és eltérések azonban nemcsak nemzetek, de egyes művek esetén is vannak. Például Mickey egérrel kapcsolatban 2024-ben lejár ugyan a szerzői jogi védelmi idő, ám a jogokat tulajdonló Disney olyan ügyesen körbebástyázta egyéb oltalmakkal a karaktert, hogy gyakorlatilag csak a legelső rajzfilmben megjelent figura kapcsán lehetséges a szabad felhasználás.

A Pán Péter pedig örökös szerzői jogi védelmet kapott egy törvénymódosítással, így a jogokat tulajdonló Great Osmond Street-i gyermekkórház (akikre a szerző, James Matthew Barrie ezt ráhagyta) továbbra is kap bevételt a regény és a karakterek felhasználása után – de csakis az Egyesült Királyságon belüli felhasználásokból.

(Borítókép: Kiss Diána Vereczki Szilvia (k) szerepében Kálmán Imre Csárdáskirálynő című nagyoperettjének próbáján a Budapesti Operettszínházban 2019. szeptember 4-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI)