Emléknapról volt szó, de az akkumulátorgyárak is előjöttek a parlamentben

Újabb szakmai ünnepnappal bővülhet a hazai megemlékezések sora, miután a parlament Kulturális Bizottsága elfogadta a Lázár János építési és közlekedési miniszter által benyújtott határozati javaslatot. Ez alapján, ahogy arról korábban az Index is beszámolt: december 16-át, azaz Kós Károly születésének napját a magyar építészet napjává nyilvánítanák.

A határozati javaslatról kedd délelőtt a parlament Kulturális Bizottsága döntött, Pósán László bizottsági elnök kérdésére egyedül Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíció képviselője élt a kérdés lehetőségével. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy miután a javaslatban szerepel, hogy az Országgyűlés egyaránt szükségesnek tartja az épített környezet – az épületek, műtárgyak, közterek, köztéri alkotások és egész települések –, valamint a természeti környezet védelmét, mivel ezek együttesen alkotják azt a magyar tájat, amely a haza fogalmát a fizikai térben is értelmezhetővé teszi mindannyiunk számára, így felmerülhet-e, hogy esetleg az akkumulátorgyáraknál is figyelembe veszik majd.

Vagy csak december 16-án él majd ez a szabály?

– tette fel a kérdést Kálmán Olga, aki kitért arra is, hogy az elmúlt években több műemléki épület is bontási engedélyt kapott, illetve azt is megjegyezte, hogy immár

a fél Balaton NER-cimborák kezébe került, így felmerül a kérdés, hogy csak egy napon védik a természeti környezetet és a magyar tájat, máskor pedig mehet minden?

A kérdésre Lázár János miniszter távollétében Ágh Péter államtitkár válaszolt, aki kiemelte: a részletes vita során minden képviselő konstruktívan állt a kérdéshez, a javaslat pedig csak felvezetése egy újabb jogszabálycsokornak, amelynek elfogadásakor lehet majd beszélni szakmai részletekről.

A Kulturális Bizottság másik napirendi pontján döntöttek a köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről szóló törvényjavaslatról is. Ez a törvény azokat az általános iskolákat szankcionálná (pénzelvonással), ahol a hátrányos helyzetű gyermekek aránya százalékosan nem éri el a településen mérhető átlagos arányt.

Ezzel kapcsolatban a vita során elhangzott, hogy jelenleg nagyon kevés ilyen intézmény van, mindössze néhány tucatnyi, és mivel a törvény csak jövő évtől szabályozna, így még van idő a hiányosságokat pótolni. Ez a törvény egyébként mind az egyházi, mind pedig az állami fenntartású intézményekre vonatkozik majd.

(Borítókép: Ágh Péter. Fotó: Papajcsik Péter / Index)