Eltemették Sólyom Lászlót

ZS 2381
2023.10.18. 12:19

Szerdán a Fiumei úti sírkertben helyezték végső nyugalomra az október 8-án, 81 éves korában meghalt Sólyom László volt köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság első elnökét. A temetésen jelen volt többek között

  • Novák Katalin köztársasági elnök,
  • Áder János és Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök,
  • Erdő Péter bíboros,
  • Kövér László, az Országgyűlés elnöke,
  • Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter
  • és Karácsony Gergely főpolgármester is.

Sólyom Lászlót Felföldi László pécsi püspök búcsúztatta. A püspök Ferenc pápa részvéttáviratát is felolvasta, amelyben az egyházfő kifejezte együttérzését a családnak és az egész nemzetnek.

Kapcsolódó
Ferenc pápa részvéttáviratot küldött Sólyom László halála miatt

Ferenc pápa részvéttáviratot küldött Sólyom László halála miatt

A szentatya együttérzéséről biztosította az egész magyar népet.

Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett. Sosem készült jogásznak, végül Mádl Ferenc, az MTA Jogi Osztályának akkori titkára mégis meggyőzte arról, hogy ott a helye. 1966-ban tanársegédi állást is ajánlott neki a jénai Friedrich Schiller Egyetemen, amit Sólyom el is fogadott.

Kapcsolódó
Sólyom László nem készült jogásznak, pláne politikusnak vagy állami csúcsvezetőnek

Sólyom László nem készült jogásznak, pláne politikusnak vagy állami csúcsvezetőnek

Nekrológ a 81 évesen elhunyt volt köztársasági elnökről.

Jénában német polgári jogból doktorált, disszertációját 1969 márciusában védte meg. Még ugyanabban az évben hazatért, és az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében kapott tudományos kutatói állást. 

  • 1970 és 1975 között dolgozott az Országgyűlési Könyvtárban is.
  • Később, 1983-ban az ELTE jogi karánál kapott egyetemi tanári kinevezést a polgári jogi tanszékre, majd
  • 1996-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karára ment át mint tanszékvezető.
  • 2002-ben az újonnan induló Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem tanáraként dolgozott.
  • 1999 és 2000 között a Kölni Egyetem vendégtanára volt.

Az 1980-as években a zöld­mozgal­mak jogi ta­nácsadója, a Duna Kör tagja, a Nyilvánosság Klub ügyvivője lett, de vezetői tag­ságot vállalt a Független Jogász Fórumban is. Az MDF alapító tagja, majd elnökségi tagja volt.

1989. november 23-tól alkotmánybíró, kilenc évig az Alkotmánybí­róság elnöke volt. Az Alkotmánybíróság elnökeként akkurátusan ügyelt arra, hogy ne vegyen részt politikai demonstráción, olyan rendezvényen, amelyen puszta jelenléte is állásfoglalásnak minősülhet.

Az Országgyűlés 2005. június 7-én az 1989-ben kikiáltott Magyar Köztársaság harmadik elnökévé választotta. Jelölését a Védegylet javasolta, majd a Fidesz és az MDF is támogatta, megválasztására a harmadik fordulóban került sor, amikor már a kétharmados helyett az egyszerű többség is elegendő volt. Köztársasági elnöki beiktatási ünnepségét augusztus 5-én tartották a Sándor-palota Tükörtermében, hivatalát 2010. augusztus 5-ig töltötte be.

Az államfői posztról való távozása után hátrébb lépett a közélettől, nagyon ritkán szólalt meg politikai kérdésekben. A volt köztársasági elnök titkársága szerint „óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után” hunyt el végül 2023. október 8-án, vasárnap.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport