Sulyok Tamás: Az alkotmánybíróságok esetenként szembemehetnek az uniós joggal

Az Alkotmánybíróság elnöke volt a vendége az InfoRádió Aréna című műsorának. Sulyok Tamás arra a kérdésre, hogy hol van a nemzeti alkotmánybíróságok helye az európai jogi térben, azt felelte: van 27 tagállami jogrendszer és van egy európai jog. A különbség közöttük az, hogy a tagállami jogrendszerek a népszuverenitáson alapuló államtól származnak, míg az Európai Unió nem állam, viszont van önálló jogrendszere, ami a történelemben még soha nem fordult elő. Van tehát 27 egyenrangú, egymástól független jogrendszer, plusz egy vele ugyancsak egyenrangú európai jog önálló jogrendszerként. Valamennyi jogrendszernek a csúcsán van egy-egy fórum, egy-egy bíróság – folytatta – ami általában alkotmánybíróság, de ahol nincs ilyen, ott a Legfelsőbb Bíróságnak van egy megfelelő kamarája, és ezek a bírói fórumok önállóan értelmezik a 27 alkotmányt.

Hitelesen, mindenki másra kiterjedő hatállyal értelmezik, míg az Európai Bíróság ugyancsak hitelesen és mindenkire kiterjedő hatállyal értelmezi az európai jogot.

Az Alkotmánybíróság elnöke helyesnek nevezte azt a tételt, hogy az Európai Unió jogának alkalmazási elsőbbsége van. Csakhogy a kérdés szerinte az, hogy a tagállami alkotmányokból levezethető minden kérdéssel szemben is elsőbbsége van-e. Sulyok Tamás úgy vélekedett, hogy az esetek kilencvenegynéhány százalékában elsőbbsége van, de van néhány eset, amikor nincs.

Hivatkozott a német alkotmánybíróságra, amely szerint alapvetően három esetben vizsgálható felül az uniós jog:

1. ha az alapjogvédelem szintje Németországban magasabb az uniós szabály szintjénél,
2. ha a német alkotmány identitását sérti,
3. ha az unió eljárása a tagállam által adott felhatalmazást meghaladja.

Sulyok Tamás szerint attól még nem esik szét az uniós jog, ha egy európai alkotmánybíróság konkrét esetben megállapítja, hogy az uniós norma vagy az Európai Bíróság konkrét döntése túl van a tagállami felhatalmazáson vagy sérti a nemzeti identitást.

Az Alkotmánybíróság elnöke úgy látja, éppen ez az akadálya annak, hogy az Európai Unió bírósága teljhatalmú legyen.

Ez az elnök szerint nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is az alapszerződések mai szintjén minden tagállami alkotmánybíróságnak.

(Borítókép: Sulyok Tamás 2021. március 4-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!