Pénzügyi gondnokok értékesíthetik az eladósodott önkormányzatok vagyontárgyait

Számtalan oka lehet annak, hogy egy települési önkormányzatnak súlyos pénzügyi nehézségei támadnak. A csökkenő adóbevételek mellett gyakori a nem körültekintő gazdálkodási politika, a rossz kondícióval felvett hitelállomány, vagy éppen

A nehézségekkel küzdő települések fizetőképességének helyreállítására, valamint a hitelezői követelések kielégítésére fogadták el még 1996-ban a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényt. Most ezt a jogszabályt tervezi módosítani a kormány.

Az önkormányzati vagyon értékesítése

A Belügyminisztérium törvénytervezete szerint – amelynek társadalmi egyeztetését október 25-én zárták – a hitelezők adósságrendezési eljárást indíthatnának az önkormányzatokkal szemben, az eladósodott települések mellé pénzügyi biztost jelölnének ki, aki akár az önkormányzat vagyonát is értékesíthetné az adósságok törlesztése érdekében.

A törvénytervezet alapján a hitelező mellett maga az önkormányzat is kérheti az állami beavatkozást, „amennyiben lejárt tartozásainak összege meghaladja e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott összeget vagy mértéket”. Ez a rendelkezés a jogalkotók szerint azt a célt szolgálja, hogy csekély összegű tartozás esetén az önkormányzat ne indíthasson eljárást, mert az jelentősen korlátozná a helyi önkormányzatok önállóságát és nagy adminisztratív terhet róna az államigazgatásra is.

Az értékesíthető vagyon eladása a pénzügyi gondnok feladata lesz, akinek hatvan nap áll majd rendelkezésére, hogy a becsérték alapján a lehető legmagasabb áron értékesítse az adósságrendezésbe bevonható vagyontárgyakat. A módosítás célja, hogy a helyi önkormányzat adósságrendezésbe bevonható vagyonát – legalábbis fő szabály szerint – becsérték alatt ne lehessen értékesíteni. A szabályozás ezért az ingatlan aktuális piaci értékének a megállapítására ingatlanforgalmi szakértő bevonását teszi kötelezővé.

A felzárkózó településeknél kiemelt szempont lesz a mélyreható helyismeret. Ennek érdekében a módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a mintegy 300 halmozottan hátrányos falu adósságrendezési eljárása esetén a társadalmi felzárkóztatásért felelős miniszter kijelölje a megfelelő helyi ismeretekkel rendelkező civilszervezetet pénzügyi gondnokként.

Alulfinanszírozott a rendszer

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, a Somogy vármegyei Tab polgármestere a Népszavának elmondta, a törvénymódosítással azt tisztázták, hogy a különböző önkormányzati adósságoknál mit lehet, illetve mit nem lehet tenni.

A 3155 helyi önkormányzat több mint felét tömörítő országos önkormányzati érdekszövetség vezetője hangsúlyozta: a települések nagy részének nincs vagy elenyésző a saját bevétele, ezért állami támogatásból kell megoldaniuk kötelező feladataikat, köztük a gyermekétkeztetést. Mint megjegyezte:

Az önkormányzati szférát az elmúlt két évben mintegy hatvanszázalékos infláció sújtotta, és ezt év közben lehetetlenség kompenzálni, hiszen minden egyes alkalommal az Országgyűlésnek módosítania kellene a költségvetési törvényt, így jelenleg a települések kvázi meghitelezik a különbözetet az államnak, amely a következő költségvetésből tud kompenzálni, vagyis igazából utófinanszírozott a rendszer.

Csakhogy – tette hozzá – az önkormányzatok nagy részének erre már nincsenek forrásai, nem véletlen, hogy a rendkívüli önkormányzati költségvetési támogatásra mintegy 1700 település pályázott.

A TÖOSZ elnöke szerint az adósságrendezés kérdése ma csak néhány önkormányzatot érint, ám jövőre akár 30-40 település mellé kell majd pénzügyi gondnokot kinevezni, ugyanis a magas infláció miatt elképesztően alulfinanszírozott az önkormányzati rendszer.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!