Áder János elmondta, mi mindent lehetne tenni egy zöldebb világért

Áder János a Digitalizáció a fenntartható fejlődés szolgálatában címmel megtartott előadásában kiemelte, a Nemzeti Digitalizációs Stratégiában a technológiák elterjedését és a képességek bővülését tűzte ki célul a kormányzat, a stratégia alapján a gigabites kapcsolatra képes hálózattal lefedett háztartások aránya 2030-ig eléri a 95 százalékot.

Elmondta,

a stratégia kiemelt célja, hogy célzott kormányzati intézkedésekkel Magyarország digitális fejlettsége az évtized közepére meghaladja az európai uniós átlagot, 2030-ra pedig a tíz élenjáró uniós gazdaság közé kerüljön.

Mindehhez energiára van szükség, miközben a népesség növekedéséhez képest háromszoros az energiafogyasztás bővülése, és kétszeres a vízfogyasztásé, ami bővülő környezetszennyezéshez vezet – mondta.

A digitalizációhoz kötődik jelenleg globálisan az energiafogyasztás 10 százaléka, 2030-ig további több mint 200 százalékos növekedésre számítanak a nemzetközi kutatók. Hozzátette, 2021-ben az e-hulladék mennyisége 57 millió tonna volt a Földön, ami nagyobb, mint a Kínai Nagy Fal össztömege, és ennek csupán 17 százalékát hasznosítják újra.

Az iparágban meg kell oldani az elektronikai eszközök minél hatékonyabb újrahasznosításának módját – mutatott rá, megjegyezve,

Hangsúlyozta, hogy az iparág energiahatékonyságát javítani, a vízfelhasználását csökkenteni, az anyagfelhasználást optimalizálni, az újrahasznosítás mértékét növelni kell, a kormányzatnak az alkalmazkodást elő kell segíteni. A Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón idén a legjobb, legújabb magyar megoldásokat mutatták be – jelezte.

Vinnai Balázs, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége elnöke arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia (MI) 2035-ig 11-37 százalékkal növelheti az európai termelékenységet az Európai Parlament jelentése szerint, és ez nem csak a technológiai, hanem bármely más iparágban tevékenykedő cégekre érvényes.

Hozzátette, a kkv-k digitalizációjában továbbra is lemaradásban van az ország, ez kitörési pontot jelent. Az informatikai képzés népszerűsége nő, az előző évhez képest az első helyen jelentkezők száma közel 31 százalékkal nőtt a felsőoktatásban, enyhülhet az informatikushiány – mondta.

A konferencián a hazai informatikai és telekommunikációs szektor képviselői vesznek részt, mind az üzleti döntéshozók, mind az állami intézmények képviseletében, több mint 350 szakértővel, és 30 előadóval. A globális márkák hazai leányvállalatai (Canon, Samsung Electronics, SICK, Samsonite, HP, ALEF, Asus, Nokia, Lenovo, IBM, Dell, Fujitsu, AWS), az iparág legjelentősebb magyar szereplői, a szoftver, a hardver, az infrastruktúra, a tanácsadás és a szabályozói oldal nagyszabású eseménye a találkozó.