A magyarok négyötöde eutanáziapárti, és csak hét százalékuk ellenzi a kegyes halált
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
Mint arról beszámoltunk, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő Karsai Dániel ügyvéd, hogy értelmetlen szenvedés helyett méltósággal tudja befejezni az életét.
Az ismert alkotmányjogász, aki számtalan strasbourgi ügyben képviselte ügyfeleit, nem ért egyet az úgynevezett aktív eutanázia (a halálba segítés) tilalmával.
Véleménye szerint ugyanis az életvégi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma alapvető emberi jogait sérti, így különösen az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogot, az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát, valamint a világnézeti meggyőződés szabad megválasztásához való jogot. Az ügy nyilvános tárgyalását három hét múlva, november 28-án tartják Strasbourgban.
Tízből kilenc diplomás támogatja
A Karsai Dániel ügye kapcsán kirobbant eutanáziavita egy fontos és eddig kevéssé tárgyalt témára is rávilágított: vajon a magyarok többsége hogyan érez ezzel kapcsolatban, és mennyire támogatja a súlyos betegeket abban, hogy bizonyos körülmények figyelembevételével szabadon dönthessenek a méltóságteljes távozásról?
Az Opinio piackutató alkalmazásával 923 – 16–59 éves, okostelefonnal rendelkező – személyt kérdeztek meg október 13-án az eutanáziáról. Összesen négy kérdést tettek fel:
- Mit gondolsz az eutanáziáról?
- Szerinted milyen feltételekkel lehetne elfogadható eutanázia?
- Hogyan vélekedsz az eutanázia szabályozásáról?
- Mennyire értesz egyet az alábbi állítással: „Széles társadalmi vitát kéne rendezni az eutanáziáról.”
A kutatás eredményei alapján a magyarok 79 százaléka elfogadhatónak tartja az eutanáziát. A válaszadók ötöde teljes mértékben, míg 59 százalékuk bizonyos körülmények között támogatja az önálló rendelkezés jogát. A megkérdezettek mindössze 7 százaléka ellenzi teljesen azt, hogy saját haláluk mikéntjéről és idejéről az emberek maguk dönthessenek. Az Opinio felmérése alapján elmondható, hogy a diplomások a leginkább elfogadóak (90 százalék) a kérdésben, míg a 16–29 éves korosztály, valamint a nyolc általánost végzettek a legbizonytalanabbak (68 százalék) abban a tekintetben, hogy támogatják-e az eutanáziát.
Szigorú szabályozással engedélyeznék
A válaszadók legnagyobb arányban úgy foglaltak állást, hogy az eutanázia akkor lenne elfogadható, ha a beteg súlyos, gyógyíthatatlan állapotban van (67 százalék), de az elfogadható indokok között sokan jelölték azt is, ha a beteg kifejezetten kéri a „kegyes halál” lehetőségét (56 százalék).
Az eutanáziát a többség (73 százalék) szigorú szabályozás mellett engedélyezné, 19 százalékuk viszont teljesen legálissá tenné, 8 százalék pedig teljes tiltást szeretne.
A tiltás mellett leginkább a fiatalok, a nyolc általánost végzettek, valamint a férfiak állnak ki, míg az idősebbek, magasabban iskolázottak, valamint a nők jelentősen elfogadóbbak.
Ami a társadalmi párbeszéd fontosságát illeti, a válaszadók relatív többsége (47 százaléka) egyetért azzal, hogy széles körű vitára lenne szükség a kérdésről, míg negyedük bizonytalan ebben a kérdésben. A vita lehetőségét csak a megkérdezettek 18 százaléka utasítja el.
Összességében tehát elmondható, hogy a magyar emberek többsége megérti és elfogadja mások döntését arra vonatkozóan, hogy méltósággal szeretnének távozni ebből a világból. A válaszadók szerint a jog szigorú keretei között, de teret kellene engedni az egyéni akarat érvényesülésének. Egy esetleges társadalmi párbeszédet is sokan pártolnák.
Magyarországon csak a passzív eutanáziát ismerik el
Hazánkban 1998 óta – az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint, az emberi méltóság részeként meghatározható önrendelkezési jog alapján – elismerik a passzív eutanáziát. De nem engedélyezett az aktív eutanázia egyetlen formája sem, azaz a gyógyíthatatlan betegeket bizonyos körülmények között kizárólag az ellátás visszautasításának joga illeti meg. A passzív eutanázia gyakorlásának is szigorú alaki feltételei vannak. Ez azt jelenti, hogy a beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradásakor egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek. A beteg ellenben a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttségek nélkül visszavonhatja.
(Borítókép: Shutterstock)
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!