Közérdekből nyilvános adatok-e az Országos Bírósági Hivatal vezetőinek juttatásai?

Az indítványozó, akinek jogi képviseletét Karsai Dániel vállalta, 2021. szeptember 20-án közérdekű adat kiadása iránti kérelmet nyújtott be az Országos Bírósági Hivatalhoz (OBH), amelyben az OBH vezetőinek kifizetett egyes juttatásokra vonatkozó adatok megküldését kérte név és a kifizetés éve szerinti bontásban.

Az OBH azonban az adatigénylés teljesítését megtagadta, mert azok álláspontja szerint nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak.

Közölni kell a kifizetéseket

Az indítványozó az adatok kiadásának megtagadása miatt pert indított. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék ítéletében a keresetet túlnyomórészt alaposnak találta, és kötelezte az OBH-t a kért adatok kiadására.

A törvényszék arra is felhívta a figyelmet, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő közérdeket kell összemérni a nyilvánosság korlátozásához fűződő közérdekkel. Ennek során figyelembe vette, hogy olyan személyekre vonatkozott az adatigénylés, akik nem ítélkező, hanem igazgatási tevékenységet folytatnak. Erre tekintettel a kifizetéseket – mint közérdekből nyilvános adatokat – közölni kell.

Mégsem, mert tiltja a törvény

Az OBH fellebbezése alapján másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a támadott döntésben az elsőfokú döntést megváltoztatta, és a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság nem vitatta, hogy az indítványozó adatigénylése közpénz felhasználására vonatkozott, azonban álláspontja szerint az igényelt adatok nem tartoznak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény 3. § 6. pontja szerinti közérdekből nyilvános adatok körébe.

A Fővárosi Ítélőtábla döntésével szemben az indítványozó ez év márciusában alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, mert nézete szerint a jogerős ítélet megsértette a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjogát, valamint a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot. Ezért kérte a Fővárosi Ítélőtábla ítélete Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

Méltányos egyensúly

Az Alkotmánybíróság most közzétett határozatában, amelynek előadó alkotmánybírója Schanda Balázs volt, elutasította az indítványt. A döntés szerint az OBH mint közpénzekkel gazdálkodó szervezet köteles információt szolgáltatni arról, hogy dolgozói összességében milyen összegű juttatásban részesültek, és annak mi a háttere.

Személyi jellegű kifizetések esetében a közérdekű adatok megismerésének természetes korlátja az érintett magánszférája. Az állam átláthatóságából, illetve a közpénzek rendeltetésszerű felhasználásából nem következik, hogy minden olyan személy pénzügyi helyzete transzparens, aki a fizetését végső soron az államtól kapja

– mutatott rá indoklásában az Alkotmánybíróság, amely szerint nem jelenti a közérdekű adatok megismeréséhez való jog szükségtelen és aránytalan korlátozását, ha az általános, minden vezető beosztású dolgozó juttatásaira kiterjedő adatigénylést az adatkezelő megtagadja. A jogerős bírói ítélet megtalálta a méltányos egyensúlyt az adatnyilvánosság és a személyes adatok védelme között, így nem eredményezte az indítványozó Alaptörvényben rögzített jogának sérelmét.

A döntéshez négy alkotmánybíró – Hörcherné Marosi Ildikó, Márki Zoltán, Patyi András és Salamon László – párhuzamos indokolást csatolt. Míg Horváth Attila különvéleményében annak adott hangot, hogy az igazgatási tevékenységet végző bírókra és egyéb ilyen feladatkörű igazságügyi alkalmazottakra nem vonatkoztatható a törvényi tilalom.