Könnyen pórul járhat, aki így örököl termőföldet
További Belföld cikkek
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
Talán kevesen tudják, hogy egészen más szabályok érvényesülnek hazánkban a termőföld törvényes, illetve végrendeleti öröklése esetén.
- Törvényes öröklés: ha az örökhagyó végintézkedés nélkül halt meg, a hagyaték átszállására a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. A törvényes öröklés nem tartozik a földforgalmi törvény hatálya alá, így aki törvényes örökösnek számít, akkor is megörökölheti a földet, ha egyébként nem földműves. A törvényes örökösre nem érvényesül személyi korlátozás, azaz túllépheti a 300 hektáros tulajdoni maximumot is.
- Végrendeleti öröklés: ha viszont az örökhagyó végintézkedésében (végrendeletben, öröklési szerződésben vagy halál esetére szóló ajándékozási szerződésben) hagy maga után termőföldet, az örökösre már érvényesülnek a személyi korlátozások. Vagyis a végrendeleti örökös csak akkor szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha egyben földművesnek is minősül, és az örökölt termőfölddel együtt nem lépi túl a 300 hektáros birtokmaximumot.
Fontos tudni, hogy a törvényes örököshöz hasonlóan korlátozás nélkül szerezhet termőföldet az a végrendeleti örökös is, aki egyben törvényes örökösnek minősül (vagy a törvényes örökös kiesése esetén az lehetne). Esetében tehát hiába van végintézkedés, rá nem kell alkalmazni a végrendeleti öröklés szűkítő személyi feltételeit.
Földműves, de mikortól?
Mindezek után nézzük az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő érdekes ügyet, amelyet a héten tárgyalt a 15 fős grémium.
Az ügy dióhéjban: a három éve elhalálozott örökhagyó, akinek nem volt közeli hozzátartozója, az indítványozó hölgyet jelölte meg érvényes végrendeletében örököseként, aki a 2021. július 13-án megtartott hagyatéki tárgyaláson szerzett tudomást arról, hogy termőföldet örökölt. (Az indítványozóról tudni kell, hogy 2013 óta őstermelő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2016-ban nyilvántartásba vette, míg az Országos Földműves Nyilvántartásban 2021. július 20-a óta szerepel.) A hagyatéki tárgyalás után a közjegyző megkereste az illetékes kormányhivatalt az ingatlanok tulajdonszerzési feltételeinek igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása érdekében.
A kormányhivatal a dokumentum kiadását megtagadta, mondván, az indítványozó az örökség megnyíltakor nem volt földműves, ezért a termőföldek tulajdonjogát nem örökölheti meg.
Az indítványozó a kormányhivatal határozatát megtámadta a Szegedi Törvényszéken, amely elutasította a keresetét arra hivatkozva, hogy a magyar öröklési jog az ipso iure (a jog erejénél fogva) öröklési jogot követi, amely szerint az örökhagyó vagyona az örökhagyó halála pillanatában átszáll az örökösre. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán a Kúria a jogerős ítéletében megerősítette, hogy a termőföld tulajdonjogának végintézkedéssel megszerzése esetén a törvényes szerzési korlátozásokat az öröklés megnyílta, azaz az örökhagyó halála időpontjára kell vizsgálni.
Miután a végintézkedésben megjelölt földterületek így állami tulajdonba kerültek, a hoppon maradt örökös az Alkotmánybírósághoz fordult alkotmányjogi panasszal, amelyben kérte a bírósági ítéletek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az örökös szerzőképessége
Az indítványozó jogi képviselője, Pálfi Edit Erzsébet ügyvéd indítványában kifejti, hogy a felperes már 2021. július 20-án regisztrált földművesnek minősült, így tulajdonszerzésének a továbbiakban nem volt akadálya. Álláspontja szerint az örökös nincs arra kötelezve, hogy a tulajdonszerzési feltételnek már az örökhagyó halálának időpontjában eleget tegyen, amely egyébként is életszerűtlen, hiszen az örökhagyó halálának időpontja mindig egy jövőbeli és bizonytalan esemény. Nem elvárható tehát – folytatja –, hogy ezen időpontra az örökös ilyen feltételeknek megfeleljen, és a tőle elvárható magatartásnak pedig a felperes eleget tett, és földművessé vált a hagyatéki eljárás során, így a tulajdonszerzési korlátozás nem érvényesíthető vele szemben.
Az alkotmányjogi panasz kitér egy korábbi alkotmánybírósági határozatra is, amelyben az alkotmánybírák arra jutottak, hogy az örökhagyó és az örökös örökléshez való joga az Alaptörvény védelme alatt áll, ezért minden olyan szabály, amely az öröklés címén való tulajdonszerzést korlátozza, az örökös passzív öröklési jogába való beavatkozás.
Az ügyben kulcsfontosságú a földforgalmi törvénynek a szerzőképességre vonatkozó 34. § (3) bekezdése is, amely kimondja:
a mezőgazdasági igazgatási szerv azt vizsgálja, hogy az örökös szerzőképessége fennáll-e, és a végintézkedés nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését. A mezőgazdasági igazgatási szerv a döntését közli a közjegyzővel is.
Ez a rendelkezés nem értelmezhető akként, hogy a földművesként való nyilvántartásba vételnek a hagyaték megnyíltakor kellene fennállnia – érvel az ügyvéd, aki szerint egy ilyen értelmezés súlyosan korlátozza az indítványozó tulajdonhoz és örökléshez való jogát.
(Borítókép: Traktor vet egy termőföldön Somberek határában 2020. április 6-án. Fotó: Sóki Tamás / MTI)