Tudhatjuk előre, milyen betegség fenyeget

2023.11.21. 10:37
A genetikai tényezőket is figyelembe vevő kockázati pontszámok bevezetésén dolgoznak a britek, de Franciaország is elkötelezte magát a mesterségesintelligencia-alapú egészségügyi fejlesztések mellett. Hogyan változtatja meg a betegségmegelőzés és a terápiák világát, a nagy gyógyszercégek működési filozófiáját a mesterséges intelligencia és az adatalapú új világ? Ezek a kérdések már itthon is az asztalra kerültek, az állam az egészségügyi ellátás digitális támogatását tűzte ki célul.

Ötmillió felnőtt önkéntes résztvevőt toboroznak az Our Future Health (Jövőnk Egészsége) projekt keretében Nagy-Britanniában, hogy segítségükkel forradalmasítsák a betegségmegelőzést, -felismerést és -kezelést. A programhoz csatlakozóktól engedélyt kérnének arra, hogy az általuk megadott információkat és mintákat összekapcsolják a róluk már meglévő egészségügyi dokumentációkkal, beleértve a genetikai adatokat is. Ennek révén olyan méretű és részletességű adatbázis jönne létre, amely segítene átfogóbb képet alkotni a különböző betegségek kialakulásának kockázatáról.

A szigetországban jelenleg a 65 évesnél idősebb emberek 54 százaléka két vagy több súlyos egészségi problémával él olyan nagyon kockázatos és az életminőséget jelentősen rontó betegséggel, mint a rák, az Alzheimer-kór, a szívbetegség, a cukorbetegség vagy a stroke.

Nincs ez másképpen Magyarországon sem, az állam az egészségügyi ellátás digitális támogatását tűzte ki célul. „Az általános szándék a digitalizáción keresztül megvalósítani azt, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat minél közelebb hozzuk az állampolgárokhoz és az ellátórendszer valamennyi résztvevőjéhez” – állítja Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára, aki a jelenlegi folyamatokról és a szakpolitikai törekvésekről a jövő heti Digital Health Summitra ígért bővebb tájékoztatást.

Valóra váló fikciók

Az Our Future Health célja, hogy a kockázati profilok alapján olyan betegségkockázati pontszámokat számítsanak ki a kutatók, amelyek révén könnyebben, gyorsabban megcélozhatóak azok, akiknél nagyobb a kockázata bizonyos betegségek kialakulásának. Ez lehetőséget nyújt majd arra, hogy új diagnosztikai eljárásokat vagy kezeléseket teszteljenek az érintettek részvételével, így javítva a terápiás megoldások hatásfokát, közvetve pedig az emberek jóllétét.

Franciaországban, ahol 2018 óta a mesterséges intelligencia fejlesztésének egyik kiemelt ágazata az egészségügy, hasonló célokat szolgál a Health Data Hub. Az adatközpont egy biztonságos platformon keresztül – a szabályozásoknak és az állampolgári jogoknak megfelelően – egyszerű hozzáférést biztosít azon kutatások számára, amelyek célja az ellátás minőségének javítása és a betegek támogatása.

Járványtan és blockchain

Nem véletlen, hogy egyre több állam kapcsolódik vagy indít be hasonló projekteket – a jövő ugyanis a digitális, sőt a mesterséges intelligencia által nagyban támogatott egészségügy felé vezet. Magyarországon az újraiparosítási stratégia részeként került a kulcságazatok közé az egészségipar, pontosabban

  • a gyógyszeripar,
  • az orvostechnikai ipar
  • és a biotechnológia.

Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára ismertette: a megfogalmazott javaslatok között szerepel egyebek mellett a betegadatok és a mesterséges intelligencia üzleti modelljének kialakítása, a zöldtörekvések és helyi klinikai vizsgálatok figyelembevétele, a tanúsítások megszerzésének elősegítése, illetve a differenciált támogatási rendszer kialakítása vállalati mérettől függően.

A stratégiaalkotáson túl a GFM és háttérintézménye, a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. gyakorlati projektek megvalósításában is részt vesz. Ezek egyike az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium, amelynek víziója, hogy

megteremtse hazánkban az adatokra és elemzésekre épülő döntés-előkészítések tudományos bázisát mind az egészségügy, mind a járványvédekezés, mind az ökológiai rendszerek területén.

A három terület összefonódásával pedig az innovatív felügyeleti rendszerek, a big data módszerek és a matematikai modellezés által új szinergiák jönnek létre. Egy további pilotprojekt az egészségügyi adatbázisok blockchain-technológián alapuló hitelesítését támogatja.