Nincs születetten veszélyes kutya, csak olyan, amely azzá válik

Sajnos rendszeresen lehet olvasni horrorisztikus kutyatámadásokról. Idén januárban például kóbor kutyák martak halálra egy bukaresti nőt, akit néhány hónappal korábban ugyanazon a környéken már megtámadott egy kutyafalka. Tavaly nyáron pedig a Tennessee állambeli Seymour városában két nagy testű rottweiler támadt egy idős nőre, aki belehalt a harapásokba.

Tázláron egy nagy testű kutya szabadult ki a kertből, és az utcán nekiment egy kerékpározó nőnek. Az állat olyan súlyos sérülést okozott, hogy amputálni kellett az áldozat bal karját. A rendőrség életveszélyt okozó, gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés miatt indított eljárást az eb gazdája ellen, aki később a kutya elaltatása mellett döntött, hogy az állat ne árthasson másnak is.

Kiskunhalason viszont kóbor kutyák támadták meg egy háromgyermekes anyát, szerencsére ő sérülések nélkül megúszta az esetet. Magyar Zsolt, a Mancs a Kézben Kutyamentő Alapítvány munkatársa elmondta: az elszökött kutyák falkába verődnek, ami veszélyes lehet az emberekre is. Ilyenkor rá kell kiabálni a kutyákra, és erőt mutatni, amitől megijedhetnek. Azt is tanácsolja, ha valaki kutyatámadást lát, segítsen a bajbajutottnak, mert többen könnyebben el tudják riasztani az állatokat.

Fajtaalapú hátrányos megkülönböztetés

Negyedszázada úgy vélték a jogalkotók, hogy bizonyos kutyafajták eleve veszélyesek lehetnek az emberekre. Hazánkban a veszélyes eb fogalmát az úgynevezett pitbulltörvény, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm.-rendelet vezette be.

Ezúttal tekintsünk el attól, hogy egy kormányrendelet nem törvény, kivéve, ha épp különleges jogrend érvényesül, a szabályozást kezdetektől elhibázottnak tartották az állatvédők. Először is: a pitbull terriert és a staffordshire terriert nehéz megkülönböztetni, mert mindkét fajta azonos ősöktől származik, így génállományuk is jórészt azonos. Küllemükben olyan nagy a hasonlóság, hogy elhatárolásuk még a szakembereknek is nehézséget jelent. Erre csak DNS-vizsgálat alkalmas, ami a kártérítési vagy büntetőjogi felelősség esetén jogbizonytalanságot okoz.

Nos, az Alkotmánybíróság 2010 őszén meghajolt a szakmai érvek előtt, és megsemmisítette a kormányrendeletet. Az alkotmánybírák döntése óta már nem beszélhetünk a pitbull terrierről és keverékeiről mint veszélyes ebekről, azaz megszűnt az ebek között a fajtaalapú hátrányos megkülönböztetés. Ez egyben azt is jelenti, hogy a pitbull terriereket engedély nélkül lehet tartani, gazdájukat nem terheli az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének kötelezettsége, és nem kell a tartásra vonatkozóan a korábbi szigorú előírásokat alkalmaznia.

Ha nincs pitbulltörvény, akkor mi van?

Azzal, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kormányrendeletet, joghézag keletkezett a jogrendszerben. Az is problémát okozott, hogy nem volt megfelelően szabályozva a veszélyes ebbé minősítési eljárás. Ha ugyanis egy eb embernek vagy állatnak sérülést okozott, és az érintett személy hatósághoz fordult, az nem tudott, illetve nem tudott volna hatékonyan, jogszerűen eljárni.

Ezért került be 2012. január 1-jétől az állatvédelmi törvénybe, hogy az állatvédelmi hatóság az ebet egyedileg veszélyesnek minősítheti, amennyiben

• az eb fizikai sérülést okozott, és megvalósulnak a veszélyesnek minősítés e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételei, vagy
• az eb fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek fizikai sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minősítésével hárítható el.

Az eb egyedi veszélyessé minősítését a település jegyzője kérheti az állatvédelmi hatóságtól. Amennyiben a jegyző arról értesül, hogy a kutya sérülést okozott, akkor arról írásban értesíti a hatóságot. Jelenleg az ebet egyedileg veszélyesnek minősítő állatvédelmi hatóság az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, amely eljárásába ebek viselkedésében jártas szakértőt és állatorvost is bevon.

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm.-rendelet szerint a veszélyes eb nyakörvén jól látható jelzést kell elhelyezni, amelynek egyik oldalán a kutyatartó neve, lakcíme, telefonszáma, a másik oldalán az állat hívóneve és a Veszélyes! felirat szerepel. Az ilyen kutyákat csak olyan, megfelelően zárt, bekerített vagy elkerített helyen lehet tartani, amely megakadályozza az ebnek a közterületre vagy szomszédos magánterületre történő, felügyelet nélküli kijutását, és hogy embernek vagy állatnak sérülést okozzon. Az ingatlan be- és kijáratain jól olvasható Vigyázat! Veszélyes eb! feliratú táblát kell elhelyezni. Ezenkívül a veszélyes ebet közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani csak a harapás lehetőségét megakadályozó, biztonságos szájkosárral és a kibújást megakadályozó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázon, a tartási engedélyben megjelölt személy felügyeletével szabad.

Ha már bekövetkezett a baj

Amennyiben a kutya nyolc napon belül gyógyuló sérülés okoz, a gazdája közigazgatási bírságot kaphat, és felelősségének megállapítására szabálysértési eljárás is indul ellene. Ha viszont az eb maradandó fogyatékosságot okoz, akkor a kutyatulajdonos életveszélyt okozó, gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértésért vonható felelősségre, és akár ötévi szabadságvesztéssel is sújtható.

A jegyző és a járási hivatal az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén korlátozhatja, illetve megtilthatja az állattartást. A sérülést okozó eb pedig a következő szankciókat kaphatja:

• ivartalanítás elrendelése,
• veszélyessé minősítés,
• az eb életének kioltása az állatvédelmi törvényben meghatározott esetekben.

Ha az állatok falkában okoznak támadást, a falka összes tagjára alkalmazni kell a szankciókat. A korábbi szabályokhoz képest változás az eljárásban, hogy a sérülés keletkezésének kivizsgálásakor vizsgálni kell az eb által okozott sérülés körülményeit, különösen a sérült ember vagy állat magatartását. Ezt a rendelkezést azért is üdvözölték az állatvédők, mert nem egy kutyatámadás kiváltó oka agresszív emberi viselkedés volt. Ugyanis ha az ember támadólag közelít a kutyához, az ösztönösen védelmezi magát vagy gazdáját. Ez esetben indokolatlan lehet az védekezésből támadó állat szankcionálása.

A felelősség az állat teljes életére szól

Végül négy jó tanács a rendőrségtől:

1. Mielőtt kiválasztaná leendő házi kedvencét, tájékozódjon az állat fajtájának igényeiről, és mérje fel, hogy tudja-e ezeket biztosítani.
2. Tervezze meg előre az állat szállításának, tartásának körülményeit, valamint szerezze be a szükséges engedélyeket, oltásokat és egyéb dokumentációkat.
3. Alakítsa ki a biztonságos, az állattartás szabályainak megfelelő életteret házi kedvencének.
4. Ne feledje: felelőssége az állat teljes életére szól!

(Borítókép: Drew Angerer / Getty Images)