Év végén takaréklángra kapcsol a közigazgatás és az igazságszolgáltatás

Az Országgyűlés május 23-án fogadta el az igazgatási szünetről szóló 2023. évi XXVI. törvényt, amelynek célja a közfeladatok ellátásáról való állami és önkormányzati gondoskodás, valamint a közfeladatok ellátásában részt vevő foglalkoztatottak pihenéshez való jogának összehangolt biztosítása.

A szabályozás szerint ugyanis a kormány nyári, illetve téli igazgatási szünetet rendelhet el, és ezt a rendeletét a tárgyévet megelőző december 15-éig ki kell hirdetni. Vagyis ha december közepéig nem születik ilyen jogszabály, a következő évben nem lesz központi igazgatási szünet.

Nos, úgy néz ki, 2024-ben is lesz, igaz, a kormány rendelettervezete szerint csak jövő év végén, mégpedig háromnapos, 2024. december 30. és 2025. január 1-je között, amelyből január 1-je egyébként is munkaszünet. Persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy jövőre december 24-e és 29-e között (keddtől vasárnapig) lesz egy hatnapos hosszú hétvége is.

Nyári igazgatási szünetet viszont jövőre sem tervez a kormány, ahogy a leállás idén is elmaradt.

Igazgatási szünet

Az év végi pauza most rövidebb lesz, mint a tavalyi, amikor december 22-től egészen január 6-ig tartott, hiszen a kormányrendelet szerint 2023-ban a téli igazgatási szünet december 27. és január 1. között lesz.

Ez a hat nap viszont a gyakorlatban tízet jelent, hiszen már december 23-án, szombaton sem nyit ki a legtöbb kormányhivatal, de azért a halaszthatatlan közfeladatokat és hatósági teendőket az igazgatási szünetben is ellátják az ügyfélszolgálatok.

A törvény alapján az igazgatási szünetben nem kell biztosítani, hogy az elektronikus ügyintézés keretében a hivatali tárhelyre érkezett üzeneteket minden munkanapon átvegyék. Fontos azt is tudni, hogy a szünet nem számít bele a kormányzati igazgatási szervek előtt folyó hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe, valamint az eljárások szünetelésének időtartamába.

Ami az önkormányzatokat illeti, a kormányrendeletben meghatározott időszakra igazgatási szünetet rendelhet el

1. a települési önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közös önkormányzati hivatala és a közterület-felügyelet tekintetében a települési önkormányzat képviselő-testülete;
2. a főpolgármesteri hivatal tekintetében a fővárosi közgyűlés;
3. a vármegyei önkormányzati hivatal tekintetében a vármegyei közgyűlés.

Ítélkezési szünet

A bíróságok téli ítélkezési szünetéről is magas szintű jogszabály, a polgári parrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezik. Elnevezése ellenére az ítélkezési szünet nem egészen azt jelenti, hogy azokban a napokban a bíróságokon teljesen leáll a munka.

A polgári ügyek esetében a szünetnek a határidő számításánál van jelentősége. A polgári peres ügyekben ugyanis – bizonyos kivételekkel – a határidőkbe nem számít bele az ítélkezési szünet időtartama. Ha pedig a hónapokban vagy években megállapított határidő az ítélkezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel.

Ahogy a jogban oly gyakran, itt is vannak kivétek. A határidők számításának általános szabályai irányadók az ítélkezési szünet alatt is az alábbi esetekben:

• soron kívüli ügyek (például az ideiglenes intézkedés, a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per, a sajtó-helyreigazítási per, a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló per, a bíróság elleni sérelemdíj iránti, illetve kártérítési per, a váltóper, a kiskorú felperes által indított közigazgatási per);
• a végrehajtási perek;
• az előzetes bizonyítás;
• egyes nemperes eljárások (például a cégeljárás, a csőd- és a felszámolási eljárás, a végelszámolási eljárás).

A polgári pereken kívül a közjegyzők előtti fizetési meghagyásos eljárásokban sem ketyegnek a határidők.

Büntetőügyekben viszont a határidők számítását az ítélkezési szünet nem érinti. Ilyenkor is eljárnak a büntetőbírák:

• az előállításos ügyekben és a gyorsított eljárásokban;
• a büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodók ügyeiben.

Indítvány alapján a bíróság dönt a kényszerintézkedések alkalmazásáról, például a letartóztatás elrendeléséről vagy a gyanúsított szabadlábra helyezéséről.

A bíróságok ítélkezési szünetben is fogadják az elektronikus ügyfélkapun keresztül vagy postai úton megküldött beadványokat, de a portájukon elhelyezett gyűjtőládákban személyesen is mód van a beadványok benyújtására.

Alkotmánybírósági szünet

Az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint a testület december 20-tól január 5-ig tart ítélkezési szünetet, melynek időtartama az ügyrendben meghatározott határidőkbe nem számít bele. Nem érinti azonban a szünet az alkotmánybírósági törvényben megállapított határidőket, így például az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló 60 napot, vagy a hiánypótlás határidejét. Az ügyrend szerint egyébként az Alkotmánybíróság elnöke elrendelheti bármely ügy soron kívüli elbírálását, ami azt jelenti, hogy az eljárási cselekményeket haladéktalanul foganatosítani kell.

(Borítókép: Vasvári Tamás / MTI)