- Belföld
- Zöld Index
- országos vízügyi főigazgatóság
- siklós gabriella
- árvíz
- csapadék
- árvízvédelem
- tarna
- láng istván
Itt a böjtje a hétvégi csapadéknak, árvízvédelmi készültség van a keleti országrészben
További Belföld cikkek
- Halálra gázolt egy embert a vonat Bagnál, búcsúlevelet írt az áldozat
- Megjelent Budapest vezetőinek vagyonnyilatkozata, több mint 4 millió forintot keres Karácsony Gergely
- A Decathlontól igazolt vezetőt a Tisza Párt
- Vagyonnyilatkozatok: nem lenne gond a 10 milliós fizetés sem, ha nem lopott pénz lenne
- Körözött személy is a rendőrség horgára akadt a BKK járatain tartott ellenőrzés közben
„Az elmúlt napok időjárása kiadós csapadékot hozott Magyarország keleti részébe, ezért a térségben több helyen belvíz- és árvízvédelmi készültség van érvényben” – nyilatkozta az Indexnek Siklós Gabriella.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője elmondta: három nap alatt egyhavi csapadék hullott le a Kárpátalján, ezért újabb árhullámokra lehet számítani.
Harmadfokú árvízvédelmi készültség a Tarnán
„A térség vízügyi helyzetének alakulását csupán 24 órára előre lehet látni” – jelentette ki Siklós Gabriella. Szerinte kérdés az, hogy hull-e még csapadék, az milyen halmazállapotú lesz, és milyen lesz a hőmérséklet.
Jelenleg a Tarna folyón, valamint több mellékvizén is harmadfokú árvízkészültség van érvényben.
A Tarna szombat éjszaka tetőzött Verpelétnél 205 centiméterrel, de hamarosan érkezik a következő árhullám is
– tudatta Siklós Gabriella, aki hozzátette: az olvadó hó is hozzájárul az árhullámokhoz. Mint mondta, vészhelyzet sehol nincs, a vízügyi szakemberek mindenhol kezelik a helyzetet.
A csapadékos hétvége miatt a cibakházi, a karcagi, a kisújszállási és a tiszavalk-sulymosi védelmi szakaszon másodfokú, míg a keleti országrészben sok helyen elsőfokú a belvízvédelmi készültség.
Alacsonyabb vízszintek és magasabb árvízszintek
Láng István országos vízügyi főigazgató nemrég az Indexnek elmondta: a klímaváltozás következményeként a csapadék intenzitása szélsőségesebbé vált. Szerinte ez azért jelent problémát, mert
a gyors és nagy esők többnyire továbbfolynak, és kevesebb idő marad, hogy a víz beszivárogjon a talajba.
Hozzátette: a jövőben arra kell felkészülni, hogy alacsonyabb vízszintek és magasabb árvízszintek lesznek a magyar folyókon.
Láng István szerint a folyók XIX. századi szabályozása miatt a szűkebb hullámterek ahhoz vezetnek, hogy az árvízszintek magasabbak lesznek, hiszen nem tudnak kiterülni. Ráadásul a kis vízszint erodálja a folyó medrét, amely ezáltal süllyed.
A főigazgató szerint az Alföldön a szabályozások előtt a kis- és az árvízszintek között csupán 3-5 méteres különbség lehetett. Ma ez a szintkülönbség Csongrádnál 14 méter.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
