Bemutatjuk Karsai Dánielt, az eutanáziaper főszereplőjét

Karsai Dániel 1977. március 28-án született Budapesten. Édesapja, Karsai László történész, a magyarországi roma és zsidó holokauszt, a magyar szélsőjobboldali mozgalmak, elsősorban a Nyilaskeresztes Párt történetének nemzetközileg elismert kutatója. Édesanyja, Kelemen Éva, aki 2013-ban hunyt el, a Budapest Műszaki Egyetem Tolmács- és Fordítóképző Központjának egyik alapítója és hosszú ideig vezetője volt.

A 100 legjobb magyar ügyvéd között

Középiskolai tanulmányait 1991 és 1995 között a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban folytatta. Érettségi tablójának tanúsága szerint a 36 fős osztályában csupán heten voltak fiúk. 2001-ben végzett az ELTE jogi karának győri tagozatán. Az egyetem után az Alkotmánybíróságon helyezkedett el, ahol Czúcz Ottó alkotmánybíró személyi titkáraként számos határozattervezet elkészítésében vett részt. Másfél év után váltott, és majdnem három évet töltött az Igazságügyi Minisztérium Közjogi Kodifikációs Főosztályán. Mindeközben három hónapos szakmai gyakorlaton vett részt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. A gyakorlat végén állást kínáltak neki, amit nagy örömmel elfogadott. Négy strasbourgi éve alatt több mint ezer angol, illetőleg francia nyelvű határozattervezet elkészítésében vett részt.

2009-ben tért haza, és egy nemzetközi ügyvédi iroda munkatársaként folytatta jogi pályafutását. 2011-ben alapított önálló ügyvédi irodát. Ügyvédként felhasználta alkotmánybírósági és strasbourgi tapasztalatait is, hiszen több mint ezer ügyfelet képviselt a két fórum előtt.

Saját leltárja szerint munkatársaival sikerrel képviselték Strasbourgban

• a 98 százalékos különadó ügyét;
• több fogva tartással kapcsolatos panaszt;
• a státuszuktól megfosztott kisegyházakat;
• tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélteket;
• bírósági eljárások elhúzódását megsínylő ügyfeleket; 
• továbbá a „molinózós” ellenzéki képviselőket.

Ugyancsak sikerrel képviselték az Alkotmánybíróság előtt

• a jogfosztott kisegyházakat;
• a tulajdonjogi sérelmet szenvedett kérelmezőket; 
• valamint a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos ügyeket.

A Haszon című gazdasági havilap 2016 végi különszámában Karsai Dánielt a 100 legjobb magyar ügyvéd közé sorolták.

Három évvel fiatalabb öccse, Péter elmondása szerint bátyja élete úgy alakult, hogy nem lett saját családja, viszont az ő feleségével és gyermekeivel különösen szoros kapcsolatot ápol, a nagyobbik fiának például Dániel a keresztapja.

Kéktúrázásától a barna övig

Tavaly májusban még úgy fogalmazott, hogy 2001 óta rá van pörögve a kéktúrázásra. Kétszer is teljesítette az Országos Kéktúrát (1172 km), egyszer pedig a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát (541 km). Idén szeptemberben már szomorúan jegyezte meg az RTL Híradójának:

Most a taxitól eljönni az irodám bejáratáig egy komoly kirándulás. Ez van.

Pedig szó szerint meghódította a legmagasabb hegyeket is. 2014-ben megmászta a Kala Patthar (5545 méter) és a Gokyo Ri (5357 méter) nepáli csúcsokat a Himalájában. Sőt, járt a Mont Everest alaptáborában is, a Machu Picchun, valamint a svájci Alpokban.

Szerepel az MLSZ hivatalos adatbankjában is: hét évig a MAFC csapatában, majd 2009-től a Respect FC-ben kergette a bőrt. A statisztika szerint 43 meccsen szerzett egy gólt, összeszedett három sárga- és egy piroslapot. A csapat jelenleg a budapesti negyedosztályban szerepel, ami a magyar labdarúgó-bajnokságok rendszerében a 7. ligának felel meg.

A túrázás és a futball mellett tizenegy éven át gyakorolta a dzsúdzsucu nevű küzdősportot is. A japán Jiu Jitsu lágy küzdelmet jelent, ami távolról sem a lágyságára utal, sokkal inkább a szellemiségére, hiszen a dzsúdzsucu védekezési technikákon alapuló harcművészet. 2021-ben jutott el ebben a sportágban a barna övig. A következő övvizsgájára azonban betegsége miatt már nem kerülhetett sor.

Értelmetlen szenvedés

„Az első, nagyon enyhe, igazából semmit nem zavaró tüneteket” 2021 júliusában észlelte, amikor egy családi ebéd közben egyszer csak nem érezte a mutatóujjánál az izmot.

Az első egy évben komoly gondom nem volt. Kicsit ügyetlen volt a kezem, de éltem a magam életét, a maga teljességében. Sportoltam, utaztam, dolgoztam, mintha semmi bajom nem lenne, hiszen nem volt

– idézte fel a betegség korai szakaszát, hozzátéve, hogy közben azért járt neurológusokhoz vizsgálatra. Az első komolyabb jel 2022 áprilisában jelentkezett, amikor nem tudta bekapcsolni a biztonsági övét. Innentől felgyorsultak az események, a nyári norvégiai túráját meg kellett szakítania, mert a hideg miatt annyira elmerevedtek az izmai, hogy nem tudta bekapcsolni a táskája csatját. Néhány héttel később Kaposvárra ment egy többnapos kivizsgálásra, amikor megkapta a szörnyű diagnózist.

Egy évvel később, 2023. szeptember 27-én délben tett drámai bejelentést Facebook-posztjában: 2022 augusztusában ALS-t (amiotrófiás laterálszklerózis) diagnosztizáltak nála. Ez az a súlyos betegség, melyben Stephen Hawking világhírű fizikus is szenvedett. Az ALS egy úgynevezett motoneuron-betegség, amelyben az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak – lefolyása a mentális képességeket nem érinti, a teljes lebénulást tiszta tudattal élik végig a betegek.

Az alkotmányjogász szerint az ALS rendkívül megalázó, az önállóságtól egyre jobban megfosztó élethelyzetbe sodor. A betegség utolsó szakasza gyakorlatilag vegetatív létezés, bármiféle tudatos aktivitás vagy kommunikáció lehetősége nélkül. Mint írta:

A létezés ezen formája számomra mindenfajta értelmet és méltóságot nélkülöz. Ebben a helyzetben szilárd meggyőződésem szerint joggal igényelhető, hogy az embernek legyen joga az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal befejezni az életét. Magyarországon a hozzám hasonló helyzetben lévő, gyógyíthatatlan kórban szenvedő betegeknek nincs erre lehetősége.

Személyes és szakmai véleménye szerint az élet végi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma alapvető emberi jogokat sért, így különösen az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogot, az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát, valamint a világnézeti meggyőződés szabad megválasztásához való jogot. Minthogy Magyarországon a jogsérelem orvoslására jogi út nem áll rendelkezésre, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

„Életem legnagyobb ügye”

Karsai az elmúlt hetekben többször is hangsúlyozta, hogy szeretné, ha erről a nagyon nehéz kérdésről egy értelmes, kulturált, a másik embert maximálisan tiszteletben tartó párbeszéd indulna, aminek a végén a strasbourgi bíróság remélhetőleg neki kedvező döntése okán is a szabályozás a jelenlegi totális tilalomtól elmozdul az emberjogi méltóságot, önrendelkezést jobban tiszteletben tartó irányba. Kijelentette:

Ez az ügy az én életemet nagyon személyesen érinti. De ugyanakkor egy gyönyörű szakmai kihívás is, mert itt az emberi élet és az emberi jogok, a világnézeti szabadság, emberi méltóság, kínzás, embertelen bánásmód tilalmának végső határairól beszélgetünk. Egyben a végső filozófiai kérdésekről. Életem legnagyobb ügye, szakmai szempontból is.

A strasbourgi bíróság 2023. november 27–28-án tárgyalta az ügyét. A tárgyalás első napján bioetikai szakértőket hallgattak meg, köztük szólalt fel magyar részről Sándor Judit is. A szakértői vélemények titkosságát azonban csak a bíróság oldhatja fel, majd valamikor a döntés után. Annyit lehet tudni, hogy a kormány és Karsai képviselői is négy-négy fővel lehettek jelen, és kérdezhettek is a szakértőktől.

Én csak azon az ajtón kopogtatok, amelyen egyedül nem vagyok képes belépni, kérem a bíróságot, segítsenek ebben

– mondta a tárgyaláson Karsai, akit többek között Stánicz Péter ügyvéd képvisel az ügyben. A magyar kormány képviseletében az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője, Tallódi Zoltán arról beszélt a testület előtt, hogy az ügy nekik is megterhelő érzelmileg – ráadásul Karsai korábban maga is dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban –, de szakmai nézőpontból kell hozzáállniuk.

A magyar kormány egyébként azt kérte, hogy a bíróság a Pretty kontra Egyesült Királyság ügy következtetéseit alkalmazza most is, hiszen álláspontjuk szerint a két ügy körülményei azonosak. Nos, Dianne Pretty ügyében a strasbourgi bíróság 2002-ben – szintén sürgősségi eljárás keretében – egyhangúlag kimondta, hogy a gyógyíthatatlan, izomsorvadásban szenvedő, magatehetetlen brit asszonyt férje nem segítheti a kegyes halálhoz.

A Karsai kontra Magyarország ügyben előreláthatólag a jövő év elején hoz ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága.

(Borítókép: Karsai Dániel 2023. október 25-én. Fotó: Németh Kata / Index)