Az agrárkamara lesújtó hírt közölt az idei szelídgesztenye-termésről
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A hazai szelídgesztenye-feldolgozók helyzetét tavaly a magas energiaköltségek nehezítették, idén pedig a szűkös európai termés okoz gondot. A virágzáskori esős idő, valamint az ezt követő szárazság miatt a fák eldobálták a termésük egy részét. Az őszi meleg időjárás sem volt ideális a termésnek, és kitolta az érési időt, ami ráadásul még a károsítóknak is kedvezett – írta a NAK.
Mint írták, a legnagyobb hazai gesztenyefeldolgozó adatai szerint
míg egy átlagos évben 1200–1500 tonna gesztenyét dolgoznak fel, idén alig 500–600 tonna gesztenye került az üzembe.
Az országos éves termésmennyiség jellemzően 150–300 tonna között alakul. Az export elhanyagolható, jelentős ugyanakkor a feldolgozóipari igény, ezért az import évente 2000–2500 tonna között mozog, jellemzően Olaszországból.
Magyarországon mintegy 281 hektáron termesztenek szelídgesztenyét. A héjas gyümölcs termesztéséhez speciális ökológiai követelmények kellenek, mivel csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel a növény. Csak az ország néhány tája alkalmas termesztésre, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon elterjedt. A legnagyobb területen Vas és Somogy vármegyében, valamint Zalában foglalkoznak a termesztésével.
A magyar fogyasztók körében nagyon népszerű a szelídgesztenye, amit főként desszertként dolgoznak fel. Az agrárkamara kiemelte: a gesztenye C-vitamin-tartalma a málnáéhoz és a ribiszkééhez hasonlóan magas. A B1-, B2-, B6- és E-vitamin-, valamint foláttartalma (a B9 vitamin természetben előforduló formája) sem elhanyagolható. Emellett bővelkedik élelmi rostban, zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, koleszterint pedig egyáltalán nem. A gesztenye más gyümölcsökkel szemben feldolgozott formában sem veszít a vitamintartalmából – írta közleményében a NAK az MTI szerint.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
