Stumpf István szerint identitásforradalom zajlik Európában

Az ismert tengerentúli konzervatív médiaszemélyiség, Ben Shapiro szerint a woke-mozgalom követői és baloldali ideológusai radikálisan újraértelmezik az amerikai történelmet, az afroamerikai polgárjogi mozgalom leple alatt és a társadalmi igazságtalanságok elleni harc jegyében – vallásos hevülettel – a tömegben rejlő nyers erő kultuszával afroamerikai fajvédelmi akciókat hajtanak végre. A woke-mozgalom azonban Európában is komoly hatást gyakorol a társadalmakra.

A hétfői – telt házas – konferenciára Schiffer Andrással érkezett Budaházy György – aki elnöki kegyelemmel idén áprilisban szabadult a börtönből – is. A nemzeti radikális aktivista az Indexnek elmondta: ő már régóta harcol a woke- és az LMBTQ-mozgalom ellen, amelyek szerinte felforgatják a társadalmakat, mert azok hagyományos struktúráját rombolják.

Borítékolható, hogy óriási konfliktusok lesznek Európában. Most kezd eszkalálódni

– nyilatkozta Budaházy György.

Bolsevizmus, fasizmus és a feketeseggűek

„A bolsevizmus és a fasizmus után Európában arra törekedtek, hogy olyan rendszert hozzanak létre, amelyik megakadályozza azt, hogy az állam túl nagy hatalomra tegyen szert” – mondta Stumpf István. Az egykori miniszter és alkotmánybíró szerint éppen ezért az emberi jogokat beerőltették az alkotmányokba, az emberi jogok védelmére pedig létrehozták az alkotmánybíróságokat. „Bizonyos értelemben a bíróságok kezdték elfoglalni a parlamentek számára biztosított dolgokat.”

Az elmúlt 10-15 évben felerősödtek a viták. Aki korábban nem ezt a mainstream, fundamentalista megközelítést képviselte az igazságszolgáltatásban, az bizony feketeseggűvé vált

– jelentette ki az egykori alkotmánybíró.

A világ fundamentálisan alakul át. A 2008-as pénzügyi világválság után felértékelődtek a nemzetállami megoldások. A baloldal kezdte átvenni a marginalizált csoportok – feketék, nők, emigránsok, LMBTQ-csoportok – érdekvédelmét, míg a jobboldalon a nemzet védelme, valamint a patriotizmus került előtérbe.

Hangos forradalom a nyugati világban

„Elindult egyfajta identitásforradalom Európában” – jelentette ki Stumpf István. A '70-es években Amerikában egy „csendes forradalom” zajlott a fiatalok körében, ami azt jelentette, hogy a materiális értékekről a posztmateriális értékekre helyeződött át a hangsúly.

Itt most egy hangos forradalom zajlik, ahol a migránsválság és a pandémia felerősítette azokat a folyamatokat, amelyek az identitást tették a politikai küzdelmek középpontjába. A migránsválság kiélezte a feszültséget a nemzeti szuverenitást védők és a föderalizációt szorgalmazó politikai csoportok között

– elemezte a világfolyamatokat a volt miniszter. Mint mondta: néhány hónapja az egyik amerikai bíróság 8-10 bírója közzétett egy nyilatkozatot, miszerint nem hajlandóak alkalmazni a Yale Egyetemen végzett hallgatókat. Ennek oka, hogy a világhírű intézményben nem érvényesül a szólásszabadság. Azok ugyanis, akik kritizálni merik a woke ideológiát, hátrányos helyzetbe kerülnek.

A metoo-mozgalom túlkapásai, a Black Lives Matter erőszakos vandalizmusa, a migránsok erőltetett befogadására épített politika generálta leginkább a konzervatív oldal radikalizálódását.

Ahol minden relativizált és ideológiavezérelt

Varga Judit számára egy francia politikus fogalmazta meg, hogy ha a nemzetek nem szabadok, akkor nem is tudják az emberi jogokat biztosítani saját állampolgárai számára. A volt igazságügyi miniszter szerint „az én szabadságom addig terjed, ahol a másik ember szabadsága kezdődik”. A politikus úgy vélekedett, hogy régebben jól körülhatárolt vonala volt mindenkinek.

Amint beléptünk ebbe a woke-világba ez a körvonal teljesen elmosódott. Ma már nem látom, hogy a másik ember szabadsága hol kezdődik. A woke ideológia szerint ott, ahol a másik ember érzékenysége kezdődik

– fogalmazott az egykori miniszter. Hozzátette: már minden relativizált és ideológiavezérelt.

„Politikai síkra terelődik az egész jogállamisági kérdés” – jelentette ki Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke emlékeztetett a vagyonnyilatkozatok körüli huzavonára. „Átvettük azt, ami az Európai Unióban van, erre közölte a bizottság, hogy mindenhol jó, csak Magyarországon nem. Ezért vissza kellett hozni a régit” – tette hozzá. Az elnök szerint ez az egész jogállamisági és szuverenitási kérdés átment egy olyan politikai területre, ahol nagyon nehéz jogilag érvelni.

Schiffer András: egy gombnyomásra azonosíthatóak leszünk

„Ha a hatalom mindent tud rólunk, de számunkra nem átlátható az állam, akkor az miféle orwelli világhoz vezet?” – tette fel a kérdést Schiffer András ügyvéd, egykori országgyűlési képviselő. Emlékeztetett arra, hogy ez a gondolat adta az alapját annak az alkotmánybírósági határozatnak, amely tilossá tette a univerzális személyazonosító használatát. Nagy kár szerinte, hogy kedden a parlament meg fogja szavazni a 12. alaptörvény-módosítást, amely gyakorlatilag visszahozza azt, amit annak idején a Sólyom-féle Alkotmánybíróság megtiltott.

Ha valamiben fontos lenne alaptörvényt módosítani az nem az, hogy egy gombnyomásra azonosíthatóak legyünk az állam számára

– mondta az ügyvéd, aki szerint később kérdéses lesz, hogy ki is férhet még hozzá a rólunk szóló adatokhoz.

Schiffer András szerint az elmúlt egy-másfél évben az egész európai közvélemény belenyugodott abba, hogy 2020 és 2022 között a mintademokráciáink vígan, korlátok nélkül függesztették fel a legalapvetőbb emberi szabadságjogokat. Anélkül, hogy akárcsak utólag meggyőződtek volna arról, hogy a jogkorlátozásoknak szerte Európában szükségessége és az arányossága indokolt volt-e.

A második világháború óta az európai liberális demokráciákban példátlan mértékű és mélységű jogkorlátozásokra került sor

– figyelmeztetett az ügyvéd, aki szerint az EU-ban eddig senki nem próbálta meg felülvizsgálni, hogy az alkalmazott jogkorlátozó intézkedések – kötelező vakcinázás, a mozgásszabadság korlátozása – közül mi az, ami elfogadható egy európai demokráciában.

A rendezvényen részt vett az Emberi Jogi Konferencia programsorozat egykori ötletgazdája, Kruchina Károly is.

(Borítókép: Stumpf István 2016. május 24-én. Fotó: Ajpek Orsi / Index)