Uniós jogot sérthet a külföldiek áfa-visszatérítésére vonatkozó magyar szabályozás

Nem ritka, hogy egy külföldi vállalkozás a Magyarországon igénybe vett szolgáltatásokról, illetve nálunk vásárolt termékekről olyan számlát kap, amelyen magyar áfát számítanak fel.

A külföldi vállalkozások ezeknek a számláknak az áfáját – szemben a hazai vállalkozások túlnyomó többségével – nem tudják a saját áfabevallásukban levonni, illetve visszaigényelni, mivel nem rendelkeznek sem magyarországi telephellyel, sem pedig magyar adószámmal.

Rossz kapcsolattartási cím

A külföldiek ezért csak úgy kaphatják vissza a magyar áfát, ha azt minden évben egy speciális eljárás keretében visszakérik. A kérelemhez nem szükséges minden számlát és alátámasztó dokumentumot csatolni, de az érintett számlák sorszámát mindenképpen meg kell jelölni a nyomtatványon.

Mivel nem kötelező a számlák és egyéb iratok (például szerződések, teljesítési igazolások stb.) csatolása, a magyar adóhatóság az elbírálás során sok esetben további iratok benyújtására hívja fel a külföldi vállalkozásokat, egy hónapos határidővel.

A probléma, hogy a magyar adóhatóság kizárólag a kérelemben megjelölt elektronikus csatornán (jellemzően a megadott e-mail-címen) keresztül kommunikál a külföldi vállalkozással, illetve annak megjelölt kapcsolattartójával

– állítja Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje. Viszont sokszor előfordul, hogy a külföldi vállalkozás rossz kapcsolattartási címet ad meg, vagy a megjelölt kapcsolattartó már nem dolgozik a cégnél, netán szabadságon van, és emiatt a külföldi vállalkozás nem adja be határidőben a kért iratokat.

Sokan úgy próbálják menteni a helyzetet, hogy az adóhatóság elsőfokú döntésével szembeni jogorvoslati eljárásban pótlólag beadják az elsőfokú adóhatóság által kért iratokat. Ezeket azonban a másodfokú hatóság automatikusan elutasítja, arra hivatkozással, hogy a magyar eljárásjogi szabályok alapján a fellebbezési eljárásban már nem lehet olyan iratokat átadni, amelyeket az adózó az adóhatóság kérése ellenére sem adott át. És ezzel végérvényesen a magyar költségvetésben marad az áfa, a külföldi vállalkozás ahhoz nem juthat hozzá.

Milyen következmények lehetnek?

Mint megtudtuk, egy folyamatban lévő adóeljárásban december 14-én közzétett főtanácsoki vélemény kimondta, hogy a magyar adójogi szabályok ellentétesek az EU-s joggal, mivel nem engedélyezik a külföldi vállalkozásoknak azt, hogy a másodfokú (fellebbezési) eljárásban adják át az elsőfokú adóhatóság által korábban kért iratokat. A magyar szabály ugyanis számos alapelvet sért – így például az adósemlegesség a tényleges érvényesülés és az arányosság alapelvét.

Azt tudni kell, hogy a főtanácsnokok az Európai Unió Bíróságának munkáját segítik. Az a feladatuk, hogy a bíróság előtt folyamatban lévő ügyekben – pártatlanul és függetlenül eljárva – előterjesszék jogi szakvéleményüket, az úgynevezett indítványt. A bíróság pedig a későbbi döntéséhez megfontolja a főtanácsnok véleményét és az abban javasolt válaszokat. Bár adóügyekben viszonylag ritkán tér el attól, azért az „indítvány” nem köti a döntése meghozatala során.

Mindenesetre Barta Péter szerint egy ilyen döntés vélhetően a jelenlegi magyar szabályozás átalakítását eredményezheti, és felvetheti azt a kérdést is, hogy azok a külföldi vállalkozások, amelyek hasonló cipőben jártak, vajon utólag, erre a döntésre hivatkozva hozzájuthatnak-e a magyar költségvetésben ragadt áfájukhoz.

További kérdéseket vethet fel az is – folytatta –, hogy vajon más típusú ügyek (például egyéb adóvisszatérítési kérelmek vagy adóellenőrzések) fellebbezési szakaszában is felhasználható-e a főtanácsnoki vélemény érvelése.

(Borítókép: Horst Galuschka / picture alliance / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!