Csányi Vilmos: Hazánk egyre jobban hasonlít a világháború utáni önmagára

„Ez a rendszer nemcsak anyagi, hanem szellemi nyomorba is taszít három-négymillió embert. Nemcsak azért, mert kevés a pedagógusok fizetése, majd eltartja őket a családjuk, hanem mert alapvetően meg kellett volna változtatni az oktatási rendszer tartalmát is, a huszonegyedik századhoz igazítani, de ez nem történt meg” – mondta Csányi Vilmos Széchenyi-díjas etológus.

Az interjúban egyebek mellett arról is beszélt, hogy:

• Emberszeretet nélkül nem létezne emberi kultúra.
• A jövő misztériuma című könyvet azért választotta, mert kivitelezhetőnek tűnő megoldásokat kínál a bioszféra megmentésére, a fogyasztás azonnali letörésére és a túlszaporodás visszafordítására.
• Érteni kéne, hogy egy ország jövője az oktatásától függ. 
• „Hazánk egyre jobban hasonlít a világháború utáni önmagára: van egy diktátora, és egyre több elbutult polgára lesz.”
• Ma az a hiedelem, hogy elemi jogod gyereket csinálni. Csányi Vilmos szerint ez tévedés. Ahogy a szavazati jog is elemi jog, és az is vitatható, és képzettséghez kötné, pedig „nem tagja annak a szélsőjobbos izének, na, mindegy.”
• Egy kulcskérdésben egyetért A jövő minisztériumának szerzőjével, Stanley Robinsonnal és Orbán Viktorral: nem szabad eltérő kultúrákat összekeverni.
• Az igazi változáshoz, a bioszféra megmentéséhez át kell nevelni az emberiséget, ami hosszú, bonyolult folyamat, és az iskolában kell kezdeni. Ez legalább százötven év. 
• Azért is érdemes élni, hogy olvasson az ember. „Danyi Zoltánt különösen azért érdemes olvasni, mert tökéletes természetességgel ír bármiről.”

(Borítókép: Csányi Vilmos. Fotó: Karip Timi / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!