Navracsics Tibor tiszta vizet öntött a pohárba az uniós forrásokkal kapcsolatban

A Magyarországgal szemben 2022 áprilisában indított jogállamisági eljárás megszüntetésére politikai okokból kevés az esély, mondta Navracsics Tibor a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

A miniszter a beszélgetés során az európai uniós források helyzetéről, a kereszténydemokrácia válságáról, Ukrajna uniós csatlakozásáról és a magyar elnökség jelentőségéről is beszélt.

A jogállamisági eljárást politikai okokból tartják életben, ennek ellenére mi tárgyalni fogunk a jövőben is, hiszen a nekünk jogosan járó uniós források nagy részét még mindig nem kaptuk meg. Ezért a lehető leggyorsabban el kell érnünk, hogy a felfüggesztett pénzek aránya csökkenjen, azaz az operatív programok költségvetésének egyre nagyobb része szabaduljon fel számunkra. 

– fogalmazott a politikus. 

Ezek a források nem jönnek még 

Mint mondta, jelenleg három operatív program van felfüggesztés alatt:

• a Top plusz, tehát a területi és településfejlesztési operatív program 2021–27 közötti része;
• a Kehop plusz, tehát az energiahatékonysági és környezeti operatív programok ­2021–27-es része; 
• illetve az Ikop plusz, vagyis a közlekedési operatív program 2021–27-es részének 55 százaléka.

Ebből a három operatív programból is elérhető már szabadon 45 százalék, 55 százalékot pedig tavaly decemberben további döntésig vagy mérlegelésig felfüggesztett a tanács.

Ukrajna esetleges csatlakozásával a miniszter szerint valószínű, hogy mind a mezőgazdasági támogatások, mind a kohéziós pénzek jelentős része Ukrajnához kerülne. Keleti szomszédunk Moldovával kiegészülve elvinné a most rendelkezésre álló összegek döntő többségét, több ezer milliárd eurót.

Feloldhatatlan feszültség 

Navracsics szerint még nem lehet kulturális közösségnek nevezni az Európai Uniót. Robert Schuman úgy gondolta: ahhoz, hogy az európai integráció életben maradjon és fejlődjön, arra lenne szükség, hogy egy kulturális közösség jöjjön létre, amely tiszteletben tartja a nemzetek önállóságát.

Jelezte,

A 2024 júniusában esedékes európai parlamenti választások tétjének azt nevezte, hogy az a nagykoalíció, amely 1952, az Európai Szén- és Acélközösség létrejötte óta többségi pozícióból irányította az európai integrációt, és amely a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták és a liberálisok együttműködéséből állt, többséget szerez-e az új Európai Parlamentben.

A másik forgatókönyv, hogy valamilyen más együttműködési formá­ciót kell keresniük ezeknek a pártoknak. Szerinte ez nagyon komoly hangsúlyeltolódást eredményezhet az Euró­pai Parlament tevékenységében is.

A politikus úgy vélte, a választásokat követően módosulhat az Európai Parlament összetétele, a mostani előrejelzések ugyanis azt mutatják, hogy a baloldali pártok veszíteni fognak a pozícióikból, a jobboldali pártok pedig erősödnek.

A kutatások szerint az Európai Néppártban tömörülő kereszténydemokrata néppártok győznek, mellettük pedig a konzervatív jobboldali pártok is jelentősen erősödhetnek a választáson.

Egy ilyen eredmény esetén pedig a jövő európai belpolitikája attól függ, hogy az Európai Néppárt fenn akarja-e tartani azt a centrista koalíciót, amely a liberálisokból, a szociáldemokratákból és a kereszténydemokratákból áll, vagy pedig jobbra nyit, és inkább a konzervatív pártokkal és egyéb jobboldali csoportosulásokkal folytatja majd az együttműködést – mondta Navracsics Tibor.

A magyar soros elnökség kapcsán úgy fogalmazott, hogy annak a hagyományos szakpolitikai feladatok mellett egyfajta közvetítői szerepet is el kell látnia. „Az intézményi megújulás évében sokszor közvetíteni kell az egymással vitatkozó felek között, és segíteni kell ezt a megújulást. Ha ezt a magyar uniós elnökség hatékonyan véghez tudja vinni, az hozzájárulhat a közép-európai kereszténydemokrácia presztízsének növeléséhez is” – fogalmazott.

Összességében arra számít, hogy az eddigieknél sokkal intenzívebb, sokkal konfliktusosabb európai politikára kell felkészülnünk.

(Borítókép: Navracsics Tibor 2022. június 30-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)