Novák Katalin indítványával kezdi az új évet az Alkotmánybíróság

A kormány 2023. június 6-án nyújtotta be a parlamenthez A kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot, amely – az előterjesztés indoklása szerint – „az állam tulajdonában álló, a kulturális örökségünk részét képező, meghatározott, a magyar adófizetők áldozatvállalásával megőrzött ingatlanok további fejlesztését és fenntartását új alapokra helyezi azáltal, hogy azok tulajdonjogának átruházását vagy vagyonkezelésbe adását lehetővé teszi”.

Kastélyok, kúriák, udvarházak

A törvényjavaslat, amely az állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok és kertek, valamint a hozzájuk tartozó ingóságok tulajdonjogának átruházását vagy vagyonkezelésbe adását szabályozza, élénk vitát váltott ki az Országgyűlésben.

Lázár János építési és közlekedési miniszter a jogszabály előterjesztőjeként hangsúlyozta:

Hiller István szocialista képviselő hozzászólásában kijelentette: „A magyar állam érdekével ellentétes, hogy a magyar állam tulajdonában lévő kastélyoknál lehetővé tegye a törvény, hogy a kastélyok magántulajdonba kerüljenek, ezzel visszafordíthatatlan folyamatokat indítana el a kormány.” A momentumos Bedő Dávid pedig úgy fogalmazott a jogszabály céljáról, hogy „a frissen felújított magyar kastélyokat a kormány ingyen akarja átjátszani haveri kezekbe”.

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára közölte: ellentétben azzal „a valótlan riogatással”, amit a Momentum tesz, a törvényjavaslat célja, hogy nemzetközi jó gyakorlatokat meghonosítva a magyarországi kastélyok állagmegóvása, felújítása a jövőben is megtörténhessen a köz javára, és az épületek továbbra is látogathatók maradhassanak.

A jogszabályt az Országgyűlés december 12-én 135 igen, 46 nem szavazattal és tíz tartózkodás mellett fogadta el.

„A jó gazda gondosságával”

Az elfogadott törvény szerint a magántulajdonba adott ingatlanon 99 évig elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn az állam elővásárlási jogának biztosítására. Ahogy vagyonkezelési szerződés is legfeljebb 99 évre köthető. Ugyanakkor a tulajdonszerzőnek vállalnia kell, hogy

• az ingatlant „a jó gazda gondosságával” üzemelteti,
• a szükséges felújításokról gondoskodik,
• ingyenesen vagy térítés ellenében évente legalább 300 napon át nyitva tartja az épületet a nyilvánosság számára,
• biztosítja az épületben működő közgyűjtemények látogathatóságát,
• az ingatlanhoz tartozó parkot, kertet az év minden napján ingyenesen nyitva tartja 10 és 19 óra között,
• méltóképpen megemlékezik emléktábla elhelyezésével vagy egyéb megfelelő módon az ingatlan keletkezésének történetéről, kulturális, történelmi vagy más szempontú jelentőségéről.

Az államfő alkotmányossági vétója

Novák Katalin köztársasági elnök vétójogával élve december 20-án előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte a parlament által elfogadott törvényt. A Sándor-palota által kiadott közlemény szerint noha az állami kastélyok „örökbefogadására” vonatkozó koncepció támogatható, a törvény rendelkezései anélkül teszik lehetővé a magántulajdonba adást, hogy ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljeskörűen meghatározta volna.

A köztársasági elnök indítványa szerint sérti az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdésében foglalt jogállamiság részét képező jogbiztonság követelményét, és különösen az abból fakadó normavilágosság követelményét azzal, hogy nem egyértelmű a törvény és egyes, a szabályozás tárgya alapján releváns háttérjogszabályok viszonya. Emellett a jogszabály a kiemelten védett vagyon egy részét lényegesen enyhébb szabályozási rezsim alá helyezi, amely enyhébb feltételek tartalmilag nem tekinthetők az Alaptörvény 38. cikk (2) bekezdése által megkívánt korlátokat és feltételeket érdemben kitöltő szabályoknak.

Lázár János Facebook-bejegyzésében éles hangon reagált az államfő alkotmányossági vétójára:

Ha jóhiszeműen értelmezem a lépést, akkor sem értem a célját. A Sándor-palota jogászai azt mondják: úgy változtassunk, hogy ne változtassunk semmit. A törvény lényege pontosan az, hogy változtatni kell az eddigi gyakorlaton.

Az építési és közlekedési miniszter szerint a magántőkét nem megdönteni kell, hanem bevonni az épített örökség megóvásába, a kastélyok felújításába és fenntartható működtetésébe. Hozzátette: „Ha rosszhiszeműen értelmezem, akkor viszont értem a mai döntést: gyávaság és régi kommunista reflexek vannak mögötte. Remélem, tévedek, és az elnök jogászai csupán nem olvasták a törvényt, vagy nem értik annak lényegét.”

Az alkotmánybíráknak 30 napjuk van

A köztársasági elnök az Alaptörvény alapján kétféle vétóval rendelkezik:

1. ha egy törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, azt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek (politikai vétó);
2. ha egy elfogadott törvényt vagy annak valamely rendelkezését Alaptörvény-ellenesnek tartja, annak aláírása előtt megküldi vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak (alkotmányossági vétó).

Alkotmányossági vétó esetében az államfői indítványról az alkotmánybírák soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoznak.

Ha az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenességet állapít meg, a parlament a törvényt az Alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja. Ha viszont a vizsgálat során nem állapítanak meg Alaptörvény-ellenességet, az államfő a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.

Az Alkotmánybíróság idei első teljes ülésén, január 9-én tárgyalja az államfő indítványát.

(Borítókép: Novák Katalin 2023. augusztus 28-án. Fotó: Németh Kata / Index)