Újabb betűszó az életünkben: miről szól az év elején hatályba lépett ESG-törvény?

Különösen a jogszabály címének ismeretében lehetünk hálásak a rövidítésért, mert az eredetileg így szól: 2023. évi CVIII. törvény „a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról”.

Környezeti, társadalmi, irányítási tényezők

A GPS, a GDPR vagy az LMBTQ után itt van tehát egy újabb betűszó, az ESG. Ez egy olyan keretrendszer, amely a vállalatok és szervezetek teljesítményének értékelésére és jelentésére szolgál környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból.

Az ESG három fő területet ölel fel:

1. környezeti tényezők, mint például az üvegházhatású gázok kibocsátása, energiatakarékosság, vízhasználat, hulladékkezelés és egyéb környezetvédelmi gyakorlatok,
2. társadalmi tényezők, mint például a munkavállalók jólétével, emberi jogokkal, társadalmi sokszínűséggel, munkahelyi biztonsággal és azonos bánásmóddal kapcsolatos kérdések,
3. irányítási tényezők, mint például a vállalat vezetési és irányítási struktúrája, etikai normák, igazgatósági gyakorlatok, részvényesi jogok és egyéb olyan tényezők, amelyek hatással vannak a vállalat hosszú távú értékteremtésére és fenntarthatóságára.

A törvény elsősorban azokra a nagyvállalkozásokra vonatkozik, amelyeknek mérlegfőösszege a 10 000 millió forintot, az éves nettó árbevétele a 20 000 millió forintot, valamint a foglalkoztatotti létszáma a 250, illetve az 500 főt meghaladja.

Weidinger Péter  ügyvéd, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője kiemelte, hogy a nagyobb cégeken kívül a törvény hatálya alá tartoznak a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozások is. Ilyen közérdeklődésre számot tartó kkv-nak minősül az a vállalkozás, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták. Vagyis a magyar székhelyű, EGT-ben tőzsdén jegyzett cégek már ebbe a kategóriába esnek és irányadó rájuk az új szabályozás. A törvény hatálya kiterjed az ESG-piacon dolgozó szolgáltatókra is, vagyis az ESG-tanúsítók, az ESG-minősítők, de az ESG-szoftvereket gyártó és forgalmazó vállalatokra.

Kockázatkezelési rendszer létrehozása

A törvény hatálya alá tartozó vállalkozásoknak számos kötelezettségük keletkezett, amelyek megsértése akár milliós bírságot is vonhat maga után. Jó hír azonban az érintett vállalkozásoknak – tette hozzá az ügyvéd –, hogy a kötelezettségek teljesítését nem minden esetben 2024-től követeli meg a jogalkotó, továbbá az ESG adatszolgáltatási kötelezettség megszegése miatti pénzbírság is csak 2026. január 1-jétől lesz kiszabható.

Ilyen kötelezettség, hogy az érintett vállalkozások kötelesek évente ESG-beszámolót készíteni és közzétenni. Az első érintetti körnek először a 2024-es üzleti évre vonatkozóan 2025-ben, míg az utolsó érintetti körnek a 2026-os üzleti évről 2027-ben kell beszámolót készítenie. A beszámolót a vállalkozás honlapján ingyenesen és nyilvánosan kell hozzáférhetővé tenni, amely tartalmazza többek között a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási folyamatának leírását, a vállalkozás által azonosított társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokat, vagy éppen a vállalkozás által megtett intézkedéseket és a vállalkozás céljait.

További kötelezettségek közé tartozik még a kockázatkezelési rendszer létrehozása, a rendszeres kockázatelemzések elvégzése, vagy az ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése. „Fontos kiemelni, hogy a vállalkozásoknak nem elég a saját házuk táján seperni, hanem vizsgálni kell a teljes ellátási láncot, valamint a közvetlen szállítók és a leányvállalatok tevékenységét is. Ez végső soron odáig vezethet, hogy egy környezetvédelmi kötelezettséget tartósan megszegő közvetlen szállítóval a vállalkozás köteles szüneteltetni, végső esetben pedig megszüntetni az üzleti kapcsolatát” – hangsúlyozta Weidinger Péter.

A vállalkozásoknak belső vagy külső panaszkezelési rendszer kialakításáról is gondoskodniuk kell, amely alkalmas arra, hogy bárki bejelentést tegyen társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokra, valamint társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek megsértésére vonatkozóan.

Mire terjed ki a hatósági ellenőrzés?

A törvény rendezi az állami szerepeket is az ESG-témakörében. A gazdaságfejlesztésért felelős miniszter hozza lére és működteti a Nemzeti ESG Tanácsot. A hatósági feladatokat pedig a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) látja el. Ez az a szervezet, amely többek közt a szerencsejáték, a dohányügy, valamint a végrehajtók és felszámolók felügyeletét is ellátja. Az SZTFH vezeti a törvény által előírt nyilvántartásokat, így az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról, az ESG-tanúsítókról és az ESG-minősítőkről.

Aki akadályozza az ellenőrzést, milliós bírságra számíthat.

Az ügyvéd felhívta a figyelmet a számviteli törvény és a könyvvizsgálói törvény szintén ez év elején hatályba lépett változásaira is. Különösen fontosnak tartotta megemlíteni a számviteli törvény új, Fenntarthatósági jelentésről szóló fejezetét, amely megkerülhetetlen része a magyar ESG-szabályozásnak. Mivel a törvény keretjellegű szabályozás, a konkrét részletszabályok kormányrendeletekben, miniszteri rendeletekben, valamint azt SZTFH elnökének rendeleteiben jelenik majd meg – tudtuk meg Weidinger Pétertől.

(Borítókép: Grant Smith / Construction Photography / Avalon / Getty Images)