Miért nem emelkednek a bírói bérek?

Varga Judit akkori igazságügyi miniszter 2022 januárjában Facebook-oldalán közölte, hogy megvalósult a bírák és az ügyészek béremelése. Mint írta, 2020. január 1-től a bíróknál 32, míg az ügyészeknél 21 százalékos illetményemelés valósult meg, amellyel egy szintre hozták a fizetésüket. 2021-ben a 2020-as illetményalap 12 százalékával, 2022-ben pedig további 13 százalékával emelkedett a bérük. A bírák és ügyészek illetményalapja így 2022. január 1-től 566 660 forintra növekedett.

A bűvös 566 660 forint

Azóta eltelt két év, de a bírósági bérek sem az inflációt, sem a nemzetgazdasági átlagkeresetet nem követik. Ennek elsődleges oka a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény 169. § (2) bekezdése, amely kimondja:

A bírói illetményalapot évenként a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg úgy, hogy annak összege az előző évi összegnél nem lehet alacsonyabb.

Ennek megfelelően a idei költségvetési törvény a bírói illetményalapot – csakúgy mint 2022-ben és 2023-ban – 566 660 forintban állapította meg, ami valóban nem alacsonyabb az előző évi összegnél, de nem is több annál egyetlen forinttal sem.

Ehhez képest az állami szférában az automatikus bérrendezést a tárgyév előtti esztendőre vonatkozó havi átlagos bruttó keresethez kötötték. Vagyis ha az emelkedik az átlagos bruttó kereset, akkor március 1-jétől a bérkorrekció automatikusan bekövetkezik. Kivéve a bírák és az ügyészek bérét, amely a hatalmi ágak közül egyedüliként nem változik.

Levél az igazságügyi miniszternek

Az ügyben 2023. szeptember 26-án Oltai Judit, a Magyar Bírói Egyesület akkori elnöke levélben fordult Tuzson Bence igazságügyi miniszterhez, amelyben a bírói jogállási törvény módosítását kezdeményezte. Mint írta, az egyesület országos választmánya felhatalmazta őt és a főtitkárt, hogy a nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset szintjéhez kötött bírói béremelés érdekében kezdjenek tárgyalásokat. Azt javasolták, hogy

Oltai Judit a levélben emlékeztetett, hogy a bírói egyesület az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökével egyetértésben, a Kúria elnökének támogatásával 2023 elején benyújtotta az Igazságügyi Minisztériumhoz az inflációs folyamatokban jelentősen devalválódott bírói bérek rendezéséről szóló javaslatát. Ezen túlmenően az OBH elnöke indítványt tett 2023-ra a bírói illetményalap 15 százalékos növelésére, és a Kúria elnöke is felhívta a figyelmet a béremelés szükségességére. 2023 júniusában pedig az Országos Bírói Tanács (OBT) tárgyalta meg a bírói és tisztviselői bérek elértéktelenedésével kapcsolatos problémákat, emellett a Bírósági Dolgozók Szakszervezete egyéni javaslattal élt a bérek emelésére. Ezek után a bírói egyesület elnöke joggal szögezte le:

a bírósági szervezet egységes abban, hogy indokolt és elengedhetetlen az infláció kivédését célzó béremelés.

Azt is megjegyezte, hogy „a bírói hivatással és felelősséggel arányos javadalmazás nem előjog vagy jutalom, hanem az Alaptörvényben garantált bírói függetlenség alkotórésze, az igazságszolgáltatás szervezeti integritásának és az ítélkezés színvonala folyamatos emelésének a záloga”.

Tisztújításokokra várva

Hogy mi történt bérügyben szeptember óta? Január elején Béremelést a bíróságok számára is! címmel cikk jelent meg a bírói egyesület honlapján, amelyből kiderül, hogy az igazságügyi kormányzat a tárgyalások elmaradását a bírói egyesület közelgő tisztújításával és az OBT tagjainak megválasztásával magyarázta.

Nos, az egyesület december 1-jén megtartott tisztújító közgyűlésén Boros Katalint, a Győri Törvényszék büntetőbíróját választották elnöknek, míg bő egy hónap múlva, január 8-án az OBT 14 új tagját választották meg. A 15 tagú bírói tanács, amelynek tagja a Kúria mindenkori elnöke is, aki jelenleg Varga Zs. András, a választástól számított 15 napon belül tartja meg első ülését.

Időközben a bírói egyesület új elnöke bemutatkozó látogatást tett az OBH és a Kúria vezetőinél, akik megerősítették, hogy továbbra is támogatják az egyesület bérjavaslatát.

(Borítókép: Németh Emília / Index)