Tizenöt szóbeli, írásbeli és azonnali kérdés vár Orbán Viktor válaszára a parlamentben

A parlamenti ellenőrzés a képviselői információszerzés egyik legalapvetőbb formája, amely a rendszerváltozás óta mind a hét ciklusban kiemelkedő szerepet játszott. Akik nyomon követik az üléseket, leginkább a hétfői közvetítéseket várják, hiszen ekkor kerülnek sorra a legélesebb összecsapások, sokszor kemény politikai felhangú kérdések és válaszok követik egymást.

Kik az ügyeletes interpellálók?

Az egyik legrégebbi ellenőrzési eszköz az interpelláció, amelyre adott kormányzati választ a képviselő viszonválaszában értékelheti, és ha azt nem fogadja el, a válaszról az Országgyűlésnek kell határoznia. 2022. május 2-a óta 14 interpellációt kapott Orbán Viktor. A legtöbbet a Mi Hazánktól, és valamennyinek Novák Előd volt a benyújtója:

1. Hajlandó-e végre a kormány az állambiztonsági múlt titkosításainak feloldására? (2022. június 1.)
2. Miért tűrik az LMBTQP-propagandafelvonulásokat a tiltás helyett? (2022. július 6.)
3. Hajlandó-e a kormány a NATO-bővítés magyar vétójára a világháború elkerülése érdekében? (2022. szeptember 20.)
4. Mely antikommunista követeléseinket hajlandó megvalósítani a kormány? (2022. október 19.)
5. A sékeljobboldal miért támogatja Izrael háborúját diplomáciailag a semlegességünk helyett? (2023. november 22.)
   

   Arató Gergely, a DK képviselője felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. május 23-án

   Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A DK-tól Arató Gergely az ügyeletes interpelláló, az egykori oktatási államtitkár háromszor fordult eddig a kormányfőhöz:

1. Az Orbán-kormány a választások után 100 nap alatt végleg ellehetetlenítette a magyar embereket (2022. augusztus 3.)
2. Hová juttatta az országot az elmúlt 12 év? (2022. szeptember 19.)
3. Úgy fogják megcsinálni Paks2 informatikai rendszerét is, mint a KRÉTA-t? (2022. november 15.)

Mindegyik választ elfogadták

Az MSZP mindhárom interpellációját más-más képviselő nyújtotta be. Tóth Bertalan a sajátját (Mégis a „közszolgáltatásokon akarnak nyerészkedni” a 366 postahivatalának bezárásával?) 2022. november 16-án visszavonta, hogy ugyanazt az interpellációt még aznap Szabó Sándor megismételhesse. Az ellenzéki képviselő két héttel később Hiszékeny Dezső frakciótársával együtt újabb interpellációt intézett a miniszterelnökhöz: Kivégzik a családok több millió forintos beruházással megvalósított napelemes rendszereit?

Az LMP három év alatt két interpellációt (Keresztes László Lóránt, Bakos Bernadett) intézett a kormány fejéhez:

1. Mikor engedélyezik a szélerőművek telepítését? (2022. november 30.)
2. Mit tesznek annak érdekében, hogy a reptér környezetében és a távolabb eső területeken javuljon az emberek életminősége? (2023. március 1.)

A Momentum eddigi egyetlen interpellációját Fekete-Győr András tette fel 2023. december 6-án: Miért jó Magyarországnak, hogy egybillió forintnyi közpénzt adnak Mészáros Lőrinc cégeinek?

Tizenhárom interpellációra a kormányfő megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörű kormánytagok válaszoltak, és valamennyiükét elfogadta az Országgyűlés. Arató Gergely (DK) 2022. augusztus 3-án benyújtott interpellációja viszont a parlament honlapja szerint még nem került napirendre.

Nincs viszonválaszra lehetőség

A szóbeli kérdés is a hagyományos ellenőrzési eszközök közé tartozik, amelyet az különböztet meg az interpellációtól, hogy feltevésekor sem képviselői viszonválaszra, sem országgyűlési döntésre nincs lehetőség.

A kormányfő ebben a parlamenti ciklusban mindeddig 11 kérdést kapott: hatot a Mi Hazánktól, négyet az LMP-től és egyet a DK-tól. A Mi Hazánkban a szóbeli kérdések terén szintén Novák Előd vitte a prímet öt kérdéssel, de jutott egy kérdés (Miért nem nyújt segítő kezet a kormány az önkormányzatok számára?) frakciótársának, Dócs Dávidnak is. Az LMP négy kérdésén hárman osztoztak: Bakos Bernadett, Csárdi Antal és Kanász-Nagy Máté. A DK egyetlen szóbeli kérdését (Miért nem tesz meg mindent a kormány a gyermektelen párokért?) Földi Judit tette fel.

Egyébként a szóbeli kérdésekre – hasonlóan az interpellációkhoz – nem a miniszterelnök, hanem a kormány illetékes államtitkárai válaszoltak. A tizenegy kérdés közül még válaszra vár Csárdi Antal (LMP) kérdése: Kiknek van nagyobb szükségük a kaszinók bevételére?

Vadai Ágnes a rekorder

A parlamenti ellenőrzési eszközök közül a legnépszerűbb az írásbeli kérdés. 2022. május 2-a óta a miniszterelnök 330 írásbeli kérdést kapott. A DK képviselői voltak a legaktívabbak, akik összesen 201 írásbeli kérdést címeztek a kormányfőhöz. A rekorder pedig Vadai Ágnes 148 kérdéssel. (Egyébként a DK-s képviselő asszony nem kevesebb mint 1168 írásbeli kérdést tett fel húsz hónap alatt, a legtöbbet, 263-at az agrárminiszternek.)

Ami az ellenzéki pártok további sorrendjét illeti, a DK-t az LMP (23) követi a Mi Hazánk (19), a Párbeszéd (17), a Jobbik (15), a Momentum (11) és az MSZP (9) előtt.

A kormányfőhöz címzett írásbeli kérdésekből a mai napig mindösszesen nyolc vár válaszra. Nem meglepő módon közülük hármat Vadai Ágnes, egyet-egyet pedig Balassa Péter (Jobbik), Lőcsei Lajos (Momentum), Lukács László György (Jobbik), Tompos Márton (Momentum) és Tordai Bence (Párbeszéd) jegyez.

Íme a három legfrissebb írásbeli kérdés Orbán Viktorhoz:

• Milyen takargatnivalója van a Szuverenitásvédelmi Hivatal – a magyar állampolgárok listázását igazi újságírásnak nevező – vezetőjének, hogy megpróbálta a múltját kitörölni? (Vadai Ágnes)
• Kérdések a Sóskútra tervezett akkufeldolgozóval kapcsolatban (Lőcsei Lajos)
• Mely gazdálkodó szervezetekkel kötött a kormány stratégiai partnerségi megállapodást? (Lukács László György)

„Azonnali sértések órája”

A parlamenti ellenőrzési eszközök közül a legfiatalabb, az 1994-től meghonosított azonnali kérdés. Ennek lényege: bármelyik országgyűlési képviselőcsoport vezetője kérheti – a kérdés tárgyának feltüntetésével –, hogy az általa megnevezett képviselő az azonnali kérdések órájában kérdést tehessen fel. Az interpellációhoz képest lényeges különbség, hogy a kérdezőnek nem kell elfogadnia a helyettesítést, hanem személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben

Sokat elárul erről a speciális műfajról, hogy az azonnali kérdések óráját nem ritkán „azonnali sértések órájának” is nevezik, utalva a kérdező és a válaszadó közötti nem ritkán vehemens párbeszédre. Talán nem véletlen, hogy Orbán Viktor 2023. április 11-én, Kálmán Olga DK-s képviselőnek adott viszonválaszában félig-meddig tréfásan megjegyezte: megszokta már, hogy „ez nem az azonnali kérdések, inkább az azonnali sértések órája”.

Elég címszerűen megjelölni

Jelenleg hat azonnali kérdés vár válaszra a miniszterelnöktől. Ráadásul ötre a legközelebbi – harmadik soron következő – azonnali kérdések óráján kell válaszolnia.

Legrégebb (november 17-e) óta a momentumosok (Gelencsér Ferenc, Tompos Márton, Bedő Dávid és Szabó Szabolcs) kérdése megválaszolatlan. Miután a miniszterelnök távolléte miatt már háromszor utasították el a helyettesítést, és személyes válaszadást kértek, a kormányfőnek a soron következő azonnali kérdések órájában válaszolnia kell. Nem lesz egyszerű dolga belőni a témát, mert a kérdés így szól: Kérem, válaszoljon, Miniszterelnök Úr!

Ennél konkrétabb Novák Előd (Mi Hazánk) november 19-i azonnali kérdése: Miért azt felelte a Mi Hazánk javaslatára, hogy nem viszi rá a lélek, hogy megbírságolják a határkerítésen áttörő migránsokat? Erre is a következő azonnali kérdések órájában várható válasz.

November 20-a óta megválaszolatlan Keresztes László Lóránt (LMP) kérdése, amely szintén nem sokat árul el a témájáról: Mit gondol erről, Miniszterelnök Úr?

Feltehetően két DK-s képviselő, Arató Gergely és Kálmán Olga jutott el a címszerűség végső határáig, november 20-án benyújtott kérdésük tudniillik így szól: Hogyan?

A Jobbik két képviselője (Lukács László György és Z. Kárpát Dániel) pedig egy az egyben ugyanazt a kérdést szögezik a miniszterelnöknek, mint az LMP-s Keresztes László Lóránt: Mit gondol erről, Miniszterelnök Úr?

Valószínűleg ugyancsak a következő azonnali kérdések órájában kaphat választ november 26-án feltett kérdésére Toroczkai László (Mi Hazánk) is, annak ellenére, hogy eddig „csak” kétszer utasította el a helyettes válaszadást: Miért halad rossz irányba, miniszterelnök úr?

(Borítókép:  Orbán Viktor miniszterelnök a frakcióvezetők felszólalásaira válaszol az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitónapján, 2023. február 27-én, mellette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Fotó:  Koszticsák Szilárd / MTI)