Az ellenzéki pártok alkotmányt módosítanának, az emberekre bíznák a köztársasági elnök megválasztását

Az ellenzéki pártok az Alaptörvény módosítását kezdeményezik, hogy a jövőben a köztársasági elnököt közvetlenül az állampolgárok választhassák meg az Országgyűlés helyett.

DK: Az emberek döntsenek

A Demokratikus Koalíció azt írja, hogy Magyarország három legutóbbi köztársasági elnökéről Orbán Viktor döntött, és ebből kettő még a hivatali ideje lejárta előtt megbukott, „a harmadik csak súlytalan aláírógépként működött, egy pillanatig sem betöltve a köztársasági elnök valós szerepét”, a negyedik pedig egy pedofil bűnöző segédjének adott elnöki kegyelmet. Azért, hogy ez ne történhessen meg újra, kezdeményezik, hogy az emberek közvetlenül döntsenek az új köztársasági elnök személyéről, ahogyan ez Európa legtöbb országában is történik. Aláírásgyűjtést is indítottak a közvetlen köztársaságielnök-választás mellett. A DK aláírásgyűjtésére majd az utcai aláírópontoknál és online is lehet csatlakozni.

Dobrev Klára Facebook-bejegyzésében kiemelte, hogy az ehhez szükséges javaslatot benyújtják a parlamenthez, a közvetlen köztársaságielnök-választás költségeinek minimalizálásáért pedig azt javasolják, hogy ez a választás is június 9-én, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokkal egy időben legyen.

Gyurcsány Ferenc posztjában hosszasan taglalta Novák Katalin lemondását és annak körülményeit. Leírta, hogy ma Magyarországnak nem elnöke, hanem miniszterelnöki megbízottja van, ezért fontos, hogy a következő köztársasági elnököt már ne a parlament, hanem a nép válassza meg.

Jobbik: A köztársaságielnök-jelöltek közvetlenül mérettessék meg magukat

A Jobbik leírta, hogy olyan köztársasági elnököt szeretnének, aki valóban megtestesíti a nemzet egységét.

Elég volt abból, hogy a Fidesz elnöke, Orbán Viktor saját hűséges pártkatonáit ülteti az egyik legfontosabb főméltóság tisztségébe, a köztársasági elnöki székbe

– írják.

Azt szeretnék, hogy a köztársaságielnök-jelöltek közvetlenül mérettessék meg magukat, hiszik továbbá, hogy a köztársasági elnök egyik legfontosabb feladata, hogy „személyével megtestesítse a nemzet egységét, és sehogy máshogy nem tudja hitelesen képviselni a nemzetet, mint azáltal, hogy a nemzet tagjai közvetlenül választják”.

Mindezek miatt benyújtották a köztársasági elnök közvetlen választására irányuló Alaptörvény-módosításunkat, de aláírásgyűjtésbe is kezdtek a közvetlen köztársaságielnök-választás mellett.

Momentum: A parlament erre nem képes

A Momentum Mozgalom szerint Novák Katalin pedofilvédő botránya „ékes bizonyítéka annak, hogy az állampárt által leuralt parlament nem képes olyan köztársasági elnököt választani, aki ténylegesen a teljes magyar nemzetet képes képviselni”. Megjegyzik továbbá, hogy a pedofilvédő botrány a köztársasági elnöki hivatal tekintélyére egy „levakarhatatlan bélyeget nyomott”.

Ezért a Momentum szerint a parlament helyett az emberekre kell bízni, hogy ki legyen a következő köztársasági elnök, és aláírásgyűjtésbe is kezdtek.

MSZP: Nem tudnak eleget tenni a követelményeknek

Az MSZP szerint a kormánypártok által 2010 óta megválasztott köztársasági elnökök tevékenysége világosan mutatja, hogy „a fideszes pártkatonák nem tudnak eleget tenni az Alaptörvényben meghatározott követelményeknek: nem önálló hatalmi ágként, hanem a kormányzati akarat végrehajtásának eszközeként tevékenykedtek”. Szerintük a Fidesz és a KDNP olyan gyakorlatot alakított ki, ahol az államfő nem különálló hatalmi ág.

A párt szerint a demokrácia és a jogállam helyreállításának fontos eleme, hogy a köztársasági elnök függetlenedjen a végrehajtó hatalomtól, és valóban ellássa az Alaptörvényben rögzített feladatait: a nemzet egységének kifejezését, és az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést.

Az MSZP szerint ezt a célt segítené elő, ha a köztársasági elnököt nem a kormányzó pártok választanák meg, hanem közvetlenül az emberek, ezért az Alaptörvény módosítását kezdeményezik a köztársasági elnök közvetlen megválasztása érdekében.

Közölték továbbá, hogy az európai uniós köztársaságok túlnyomó többségében jelenleg is a nép választja közvetlenül az államfőt, ami olyan legitimitást biztosít számára, hogy valóban autonóm politikai szereplőként tudja ellátni feladatait.