Hiába mondott le, február végéig Novák Katalin marad a köztársasági elnök

A rendszerváltozás után eddig csak egyetlen alkalommal történt meg, hogy a köztársasági elnök idő előtti lemondása miatt ideiglenesen a házelnök vette át az államfői feladatokat. Tizenkét éve Schmitt Pál (2010. augusztus 6-ától 2012. április 2-ig) lemondása miatt Kövér László a köztársasági elnöki jogkört ideiglenesen gyakorló házelnökként látta el 2012. április 2-ától és május 9-ig az államfői feladatokat.

A köztársaság kikiáltása óta ezenkívül még két esetben állt az ország élén „ideiglenes” államfő:

• Szűrös Mátyás 1989. október 23-ától 1990. május 2-ig volt ideiglenes köztársasági elnök;
• Göncz Árpád először csak ideiglenesen 1990. május 2-ától augusztus 3-ig, majd két cikluson át, 1990. augusztus 3. és 2000. augusztus 3. között már „rendes” köztársasági elnök volt.

Írásbeli nyilatkozat kell a lemondás véglegesítéséhez

Azzal, hogy Novák Katalin szóban lemondott elnöki tisztségéről, jogilag még nem vált meg mandátumától, hiszen a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény egyértelműen rögzíti, hogy a köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról.

A magyar jogi szabályozás igyekszik megelőzni az „erős felindulásból elkövetett” lemondást, ezért több feltételt is megszab:

1. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozatára is szükség van.
2. Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg.
3. Ha a köztársasági elnök az elhatározását írásbeli nyilatkozatával fenntartja, a lemondás tudomásulvételét az Országgyűlés már nem tagadhatja meg.

Az elnök írásbeli lemondó nyilatkozata azért is fontos jogi dokumentum, mert a megbízatása az abban megjelölt, 15. napnál nem korábbi időpontban szűnik meg. Ez pedig azt jelenti, hogy Novák Katalin – legalábbis formailag – február végéig köztársasági elnök marad.

Jelölés, választás, hivatalba lépés: így lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak

A köztársasági elnök megbízatásának megszűnésétől az új államfő megválasztásáig az elnöki tisztséget ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, jelen esetben Kövér László látja majd el. Az ő helyét pedig a visszatéréséig valamelyik helyettese tölti be.

A választást jelölés előzi meg, amelynek érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. Ez azt jelenti, hogy az ellenzéki képviselőknek is lehetőségük lesz önálló köztársaságielnök-jelöltet állítani.

Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az első szavazás eredménytelen volt, akkor második szavazást kell tartani. A második szavazás alapján, amelyen a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni, a megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha netán a második szavazás is eredménytelenül zárul, akkor ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.

A megválasztott köztársasági elnök a hivatalba lépése napjáig köteles megszüntetni a vele szemben az Alaptörvény szerint fennálló összeférhetetlenségi okokat. Ha az államfővel szemben a tisztsége gyakorlása során merül fel összeférhetetlenségi ok, haladéktalanul köteles azt megszüntetni. Az új elnöknek harminc napon belül vagyonnyilatkozatot is kell tennie.

A Novák Katalinnal kapcsolatos további cikkeinket ide kattintva találja.

(Borítókép: Novák Katalin ünnepi beszédet mond az Aranybulla kiadásának 800 éves évfordulója alkalmából az Országház főrendiházi üléstermében 2022. szeptember 29-én, mögötte Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j). Fotó: Bruzák Noémi / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!