A Nyugatot csak egy világháború józanítaná ki, állítja a népszerű ír publicista

„Az önként vállalt liberális álerkölcs és erényfitogtatás bábjából szabadulni képtelen Nyugatot ideológiák kerítik hatalmukba, és ez vezet a Nyugat önpusztításához” – nyilatkozta az Indexnek John Waters dublini publicista és író, aki nemrég a Migrációkutató Intézet vendége volt Budapesten. A népszerű ír kolumnista Michel Houellebecq Behódolás című – magyarul is több kiadást megért – könyvéről szólva úgy vélekedett, hogy a francia író felvetése nagyon is hihető. A Behódolás – amelynek borítóján egy csadort viselő Mona Lisa van – egy zűrzavaros, pusztulásra megérett Franciaországot ábrázol, amelyet meghódít az iszlám világ.

Európából hiányzik a harci kedv

„Nem egyszerűen bombák és lövedékek nélküli háború zajlik, hanem olyan, amelyikben az egyik fél oldalán hiányzik a harci kedv, sőt az ellenszegülés alapját jelentő szembenállás felismerése is” – fogalmazott John Waters. Véleménye szerint egyedül a „szélsőjobboldali” ünneprontókra nem igaz mindez, akik ragaszkodnak hozzá, hogy kimondják, amit látnak, hallanak és amitől félnek.

Hacsak nem történik radikális változás Európában – folytatta a publicista –, Houellebecq forgatókönyve elkerülhetetlenül bekövetkezik.

Hozzátette: az ilyen kérdésekre adott válaszait rendszerint a „hacsak nem” szavakkal kezdi, bár egyre gyakrabban teszi fel magának a kérdést, hogy ilyenkor minek a bekövetkeztére is számít. „Mi történne, ha nem létezne többé számunkra a „hacsak nem” által jelzett kimondatlan lehetőség? Elképzelni sem tudom, hogy mi lenne ekkor, pedig lassan kifogyunk a „ha”, a „de” és a „hacsak nem” lehetőségeiből” – tette hozzá az író.

Dühös írek, akik nem alszanak a szabad ég alatt

Írországban zavargások törtek ki az elmúlt időszakban, mert az önkormányzati és állami ingatlanokat menekülteknek utalták ki, így sok ír állampolgár nem jutott lakáshoz. John Waters tapasztalatai szerint a feszültség egyre csak nő, és – ahogy fogalmazott – ez jó dolog, mert azt jelzi, hogy „az ír társadalom félelme, hogy rasszistaként bélyegzik meg, eltűnőben van”.

Ilyen például, hogy lemondanak gyermekeik megszületésének jogáról, vagy elveszítik az otthonaikat, vagy éppen leköpik a hazafiak sírját, kifejezésre juttatva ezzel, hogy áldozatuk csupán „szélsőjobboldali” tett volt.

Meggyőződésem szerint a lakhatás kérdése csupán másodlagos a nemzeti szuverenitás és az önmagunkba, mint nemzetbe vetett hitünkkel szemben. A közelmúlt eseményei világossá tették, hogy az ír kormány az őt megválasztó nép ellen fordult, amivel lényegében azt üzente, hogy az ír nép már nem számít a saját országában, nincs beleszólása abba, ami itt történik, és hogy hamarosan méltóbb választópolgárokra fogják lecserélni

– fogalmazott Mr. Waters, aki szerint a novemberi zavargásokat a rendőrség szíthatta, hogy ezáltal igazolják a későbbi drákói fellépést, ami még az eddigieknél is szigorúbb cenzúrát és korlátozást fog jelenteni.

Itt nem csupán arról van szó – folytatta gondolatmenetét a publicista –, hogy a migránsok számára olyan lakásokat biztosítanak, amelyek az írek számára elérhetetlenek. Valójában az írek értésére adták, hogy a rasszizmusra való hajlandóságukat bizonyítják azzal, ha nem hajlandók a szabad ég alatt aludni.

Akik Európát egy új harmadik világgá változtatják

„Számomra úgy tűnik, hogy a nyugati kormányok a Covid–19-járványhoz köthető, négy évvel ezelőtti döntéseikkel megmutatták: egyáltalán nem érdekli őket, hogy a választópolgárok miről mit gondolnak” – árulta el, hogy miként vélekedik a nyugati demokráciákról. Amiként a nyugati kormányok – tette hozzá – képesek voltak a polgárok legalapvetőbb szabadságjogait is felfüggeszteni a világjárványra hivatkozva, és ezeket a bűncselekményeket el tudták leplezni a korábbi szabad világbeli média nagy részének a megvásárlásával, úgy most abban is biztosak, hogy semmilyen következménnyel sem kell szembenézniük, amiért Európát egy új harmadik világgá változtatják.

Egyetlen dolog jut csak eszembe, ami a kormányokat az elavult migrációs politikájuk feladására kényszerítené: egy világháború

– okozott némi megdöbbenést John Waters, majd folytatta: „De az is megeshet, hogy a képzeletem nem elég élénk, és valami sokkal rosszabbnak kell ehhez történnie.”

(Borítókép: John Waters a dublini Legfelsőbb Bíróság épülete előtt 2020. április 28-án. Fotó: Brian Lawless / PA Images / Getty Images Hungary)