Növekszik a házasságkötések aránya Magyarországon
A 2022-es népszámlálás adatai alapján megállapítható, hogy Magyarországon a házasságban élők aránya csökkent, míg a nőtlenek és a hajadonok száma emelkedett az elmúlt évtizedben.
A folyamat nem csupán a házasságkötések abszolút értékben vett változására utal, hanem a komplexebb társadalmi folyamatokra, amelyben az idősödő európai társadalom és a változó életmód is szerepet játszik.
Ilyen például a házasságkötés életkorának a fokozatos kitolódása. Ennek kapcsán hasonlította össze a hazai tendenciákat az uniós statisztikákkal az Oeconomus az elemzésében.
Azzal együtt is, hogy Magyarországon is kevesebben élnek házasságban, mint egy évtizeddel ezelőtt, a házasságkötések száma 2014 óta fokozatosan emelkedik.
Az Eurostat adatai alapján az ezer lakosra jutó házasságkötések száma Magyarországon folyamatosan nő, az Európai Unióban pedig lényegében stagnált az arány.
2011-ben Magyarországon az uniós átlag alatt volt a házasulási kedv, majd 2015-re meghaladta az európai átlagot. Ebben szerepet játszik, hogy a célzott kormányzati politika népszerűvé tette a házasság intézményét.
Az Eurostat adatai alapján a magyar nők 29,7 évesen kötötték az első házasságukat, míg az unióban ezt az értéket 31,2 évre lehet becsülni. E tényezőben történelmi okok is szerepet játszhatnak, a 19. századi demográfiai mutatók alapján megállapított úgynevezett Szentpétervár–Trieszt vonaltól keletre fekvő országokban fiatalabban, attól nyugatra pedig idősebb korban házasodtak az európaiak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
