Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Kóka János: Szükség van az állami és a magánegészségügy közötti jobb együttműködésre
További Belföld cikkek
-
Vitézy Dávid: Már szerdán dönthet a főváros Rákosrendezőről - Elérte Magyarországot a kecskepestis, felszámolják az állományt Zalában
- Márciustól a BudapestGO appból is riasztható lesz a BKK-rendészet
- Az autógyártók hűvös fogadtatásában részesült Lázár János közlekedési múzeumos ötlete
- Itt vannak a számok, ennyiért veheti meg a főváros Rákosrendezőt
Kóka János egykori gazdasági miniszter bevonná a vállalatokat az egészségügy finanszírozásába. Az egykori gazdasági miniszter az egészségbiztosítás rendszerének újragondolásában, illetve az állami és magánellátás újfajta partnerségében látja a megoldást.
Kóka János szerint ahhoz, hogy társadalmilag és gazdaságilag is fenntartható legyen a magyar egészségügyi rendszer, szükség lenne egy vagy több valódi egészségbiztosítóra, olyan szereplőre, amelyik abban érdekelt, hogy megelőzze az emberek megbetegedését, illetve a kialakult betegségeket gyorsan, hatékonyan gyógyítsa – nyilatkozta a korábbi miniszter az Economx podcastjának.
Szerinte manapság ezek közül egyik feltétel sem adott, leginkább ez segítette az elmúlt évtizedben a magánegészségügyi ellátás egyre gyorsuló térnyerését.
A politikai pályafutása után Kóka János az egyik legjelentősebb magyar magánegészségügyi szolgáltatót hozta létre, a Doktor24-et. A közelmúltban éppen ezt alakította át egyik pillanatról a másikra a kormány, miután eltörölték a kötelező vizsgálatokat.
Kóka János nem tartja önmagában hibásnak a döntést, de azt javasolja, hogy – adókedvezménnyel támogatva – az intézkedéssel párhuzamosan biztosítsanak lehetőséget a cégeknek, hogy valódi egészségnyereséggel járó egészségügyi szolgáltatásokat rendeljenek meg a dolgozóiknak.
Azt, hogy a környező országokban sokkal gyorsabb volt a magánegészségügyi ellátás elterjedése, Kóka János azzal magyarázza, hogy a 2000-es években még nem volt vállalhatatlan állapotban a magyar egészségügy, hiszen ez a legfőbb katalizátora a fizetős magánellátás keresleti részének.
Kóka János vitatja azt a széles körben kialakult véleményt, hogy csak hatalmas költségvetési forrás bevonásával lehetne minőségi változás az ellátásban. Szerinte a digitalizáció, a betegutak optimalizálása,
a magán- és az állami szektor közötti jobb együttműködés nemcsak a páciensek számára hozna érezhető változást, de komoly terhet venne le az ellátórendszerről, és kézzelfogható anyagi megtakarítást is hozna.
Kóka János pozitív példaként említette a digitalizációs folyamatok elindulásával kapcsolatban az EESZT-rendszer kialakítását. Hozzátette, hogy az alapgondolat és a funkciók jók, de itt is volna lehetőség a bővítésre, ráadásul ez nem járna aránytalanul nagy költséggel sem.
A legnagyobb probléma ugyanakkor a magyar emberek rossz egészségi állapota, amely terheli az egészségügyet, a gazdaságot és a társadalom minden szegmensét, ugyanakkor kevéssé látszanak hatékonynak az ezt javítani szándékozó kormányzati lépések.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
