Az internetes csalókra figyelmeztet a Belügyminisztérium államtitkára

Rétvári Bence kiemelte: a koronavírus-járvány időszaka a bűnözők egy részét is „átszoktatta” a fizikai valóságból a virtuális valóságba.

Az online térben elkövetett csalások egyre nagyobb léptékűek, a bűnelkövetői hálózat pedig nemzetközivé vált – hangsúlyozta, hozzátéve: a minisztérium a rendőrséggel és a bankszektorral együttműködve egyre eredményesebben lép fel a csalások ellen.

Ugyanakkor nem lehet elégszer elmondani, hogy az adatokra mindenkinek vigyáznia kell, mert azok kiadása óriási kockázatot hordoz – tette hozzá.

A rendőrség a múlt évben ezért hozta létre azt a csaknem 300 tagú, kifejezetten az internetes csalásokra specializálódott egységét, amely igyekszik megelőzni ezeket a bűncselekményeket, valamint felderíteni a kicsalt pénz útját, és a lehető leghamarabb visszaszerezni azt – közölte az államtitkár.

Így csalják ki a gyanútlanoktól a pénzt

A tipikus módszerekről Rétvári Bence elmondta: az elkövetők sokszor banki ügyintézőnek adják ki magukat, sms-ben, e-mailben próbálnak banki adatokat vagy pénzt kicsalni, de nem ritka, hogy társkereső oldalakon férkőznek a leendő áldozatok bizalmába.

Utóbbi esetekben a szoros érzelmi viszony kialakítására akár hónapokat is rászánnak a csalók. 

Az államtitkár ismertetése szerint a telefonos csalók legtöbbször olyan történetet adnak elő, amelytől a sértett ideges lesz – például hogy gyanús tranzakciót észleltek a számláján –, így nem tud racionálisan dönteni, hanem olyan döntést hoz, amit higgadtan nem hozna meg.

A csalók sok esetben hamisítják a hívószámot, ezért is nehéz felderíteni őket – tette hozzá az államtitkár.

Jellemzőek az sms-csalások is, amikor az üzenet valamiféle nem létező tartozás – bírság, csomag utáni vám, lejárt szolgáltatói díj – befizetésére akar rávenni, és egy linken keresztül vezet az adathalász oldalra.

Ha valaki sms-ben kap ilyen gyanús értesítést, semmiképpen ne nyissa meg az üzenetben lévő linket

– húzta alá Rétvári Bence.

Gyakori a befektetési csalás is, hogy kriptovaluta-befektető cégek nevében keresik meg az embereket, és az első időben – „gigantikus hozamot” mutatnak fel nekik. Vannak úgynevezett nigériai típusú csalások, amikor megtévesztő kommunikációval vesznek rá valakit arra, hogy pénzt utaljon át – sorolta.

Rétvári Bence leszögezte: vannak alapvető szabályok, amiket mindenkinek be kell tartania, aki nem akar ilyen bűncselekmény áldozata lenni.

Ismeretlen feladótól érkező üzenetben senki ne nyissa meg a linket, mellékletet, gyanús eseményekre, gyanús e-mailekre ne reagáljon, az abban levő utasításokat, kéréseket ne teljesítse! Nem megbízható internetes oldalakon ne adja meg sem a bankkártyájának az adatait, sem a személyes adatait, sem pedig a bankszámlájának az adatait. A banki adatait soha semmilyen módon ne adja ki senkinek. Ismeretlen személynek, ismeretlen szervezetnek ne utaljon pénzt, és ami nagyon fontos, hogy ismeretlen, nevezetlen, tervezetlen alkalmazást ne telepítsen a telefonjára

– húzta alá az államtitkár.

Az online csalás virágkorát éli

Töreki Sándor, az országos rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese rámutatott arra, hogy az online csalás a bűnözés legdinamikusabban fejlődő ágazatává vált az utóbbi években.

2023-ban a csalások 72 százalékát, mintegy 14 ezer bűncselekményt követték el online térben, az okozott kár meghaladja a tízmilliárd forintot – ismertette, hozzátéve: jelenleg 2500 ilyen jellegű eljárás van folyamatban.

Eddig 436 gyanúsítottat hallgattak ki, közülük 56 ember előzetes letartóztatásban van, egy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll – tette hozzá.

Közölte, a 300 tagú speciális egységen túl létrehoztak egy 12 fős nyomozócsoportot, amely kifejezetten a határon túli elkövetői körök felderítését szolgálja. Az elmúlt évben döntés született egy egymilliárd forintos technikai eszközfejlesztésről is, amelynek szakmai kidolgozása folyamatban van – jelezte.

Töreki Sándor kiemelte: fontos a bankokkal való együttműködés és a lakosság folyamatos tájékoztatása az aktuális elkövetési módszerekről.

Pillanatok alatt érkezik a válasz a panaszokra

Bucsek Gábor, az OTP Bank bankbiztonsági ügyvezető igazgatója elmondta, a hatékonyabb fellépés érdekében átszervezésbe kezdtek a banknál, kriminalisztikai ismeretekkel rendelkező kollégákat vettek fel, az új monitoringrendszernek köszönhetően pedig másodpercek alatt tudnak reagálni az ügyfelektől beérkező panaszokra.

A megismert elkövetési módszereket megosztjuk a rendőrséggel, és a rendőrség be tudja építeni a felderítési folyamatába, majd közösen, egy közös értékelés után mind a ketten visszacsatolunk egymásnak

– fogalmazott.

Bucsek Gábor hangsúlyozta, szeretnék kiterjeszteni az együttműködést a többi magyarországi pénzintézet felé is, mert szeretnék elérni, hogy a gyorsabb kommunikáció révén „a másodpercek alatt végbemenő utalásokat egymás között meg tudják fogni és vissza tudják irányítani”.