Cseh Katalin: A Momentum kezdetektől támogatja Svédország NATO-csatlakozását

Kétpárti delegáció érkezett az Egyesült Államokból Budapestre vasárnap, hogy a két ország mellett a NATO-ról tárgyaljanak, ugyanakkor a magyar kormány és a Fidesz egyik tagja sem fogadta őket.

A két demokratából és egy republikánusból álló delegáció arra szólította fel a magyar parlamentet, minél hamarabb fogadják el Svédország NATO-csatlakozását.

A meghiúsult találkozó után David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete is megszólalt.

Sajnálatos módon számos magas rangú magyar kormánytisztviselő valamint a Fidesz parlamenti képviselői elutasították, hogy találkozzanak a legjelentősebb, évek óta Magyarországra látogató amerikai kétpárti kongresszusi küldöttséggel

– közölte David Pressman, melyet a budapesti Amerikai Nagykövetség posztolt is a Facebookon.

A nyilatkozatot Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom alelnöke és EP-képviselője is megosztotta a saját felületén, és megjegyzésként hozzátette, hogy a Momentum kezdetektől következetesen támogatja, hogy Svédország csatlakozzon a NATO-hoz.

Erről most is biztosítottuk az amerikai küldöttséget. Ahogy arról is, hogy Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral

– írta Cseh Katalin.

A magyar kormányt elítélő határozat jöhet

Jeanne Shaheen, a delegáció egyik tagja emellett bejelentette, hogy Washingtonba visszaérve egy közös határozati javaslatot nyújtanak be, amiben a svéd NATO-csatlakozás késlekedés nélküli ratifikálását fogják sürgetni. 

Ennek egy verzióját az AP hírügynökség megszerezte, amelyben többek között az áll, hogy Magyarország a svéd csatlakozás elfogadásának a késleltetésével „az európai béke és stabilitás szempontjából kulcsfontosságú pillanatban veszélyezteti a transzatlanti biztonságot”.

Emellett bírálják Orbán Viktor miniszterelnököt, amiért egyre barátibb kapcsolatot ápol Oroszországgal és Kínával, és kritikát fogalmaztak meg, mert a koronavírus-járványt, a migrációt és az Ukrajna elleni háborút arra használta fel a magyar kormány, hogy veszélyhelyzetet hirdessen, és így a parlament megkerülésével, rendeletekkel kormányozzon.

Mi történt eddig?

Mint megírtuk, január végén az ellenzék kezdeményezte egy rendkívüli ülés összehívását Svédország NATO-csatlakozásának ügyében, azonban már a kezdetektől fogva sejthető volt, hogy az ülés nem lesz határozatképes.

Kövér László házelnök össze is hívta az ülést a múlt hét végén, a Fidesz azonban nem sokkal később közölte: nem vesz részt az ülésen. A Fidesz azt követelte, hogy Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a parlamenti szavazás előtt először látogasson el Budapestre. 

A svéd miniszterelnök azonban a hétvégén arról beszélt, hogy csak akkor jön Magyarországra tárgyalni, ha megtörténik a ratifikáció.

Erre Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető azzal replikázott, csak akkor lesz ratifikáció a parlament tavaszi ülésszakának megnyitása után, ha előtte a svéd kormányfő Budapestre jön.

Az ülést megtartották, de döntés nem született. Az Országházban ugyanakkor több külföldi diplomata is megjelent ennek apropóján. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman közölte, azt várják, hogy Magyarország gyorsan cselekedjen. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivőhelyettese, Vedant Patel is értékelte a hétfői fejleményeket.

Patel azt mondta a Szabad Európa szerint, hogy az Egyesült Államok csalódott a lépés miatt. Nemcsak az amerikai külügy csalódott, hanem a svédek is. Az ő oldalukról látható reakciókat ebben a cikkben foglaltuk össze.

Majd Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkára azt közölte, hogy beszélt a magyar miniszterelnökkel, aki biztosította arról, hogy az Országgyűlés a tavaszi ülésszak kezdete után nem sokkal jóváhagyja Svédország tagságát.