Polt Péter: A megkérdezettek véleménye a korrupcióról büntetőjogon kívül eső kérdés

Február elején a DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdéssel fordult a legfőbb ügyészhez: „Mit szól hozzá, hogy a Transparency International szerint megint Magyarország lett az EU legkorruptabb országa?” A képviselőnő felidézte, hogy a Transparency International által készített, a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Index (CPI) szerint Magyarország 2023-ban a 42 pontjával utolsó lett az uniós tagállamok között.

Hogyan rangsorolják az országokat?

Polt Péter legfőbb ügyész február 19-én keltezett válaszában jelezte, hogy az ügyészség figyelemmel kísér minden olyan kimutatást, elemzést, amely alkalmas lehet a korrupció magyarországi helyzetének minél teljesebb bemutatására. A Transparency International Korrupció Érzékelési Indexével (CPI) kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az – mint a nevében is szerepel – úgynevezett percepciós mutató, vagyis nem objektív adatok alapján rangsorolja az országokat.

A CPI ezért nem az objektív valóságot tükröző és igazolható tény, hanem az összeállító szervezet véleménye, mely a tudományos alapokat nélkülöző módszertan miatt még csak nem is ellenőrizhető.

Ezzel a jelentéssel szemben van olyan felmérés, amely nem egyetlen közvetett mérőszámban, hanem saját, közvetlen megkérdezés alapján, ellenőrizhető módon méri az uniós tagállamokban a korrupció percepcióját. Polt Péter ilyennek nevezte az Európai Bizottság közvélemény-kutató szervezete, az Eurobarometer rendszeresen publikált korrupciós érzékelési kutatását.

Az egyéni korrupciós helyzet

A legutóbbi adatfelvétel 2023 tavaszán történt, és az EU 27 tagállamában összesen 26 509 fő vett részt az adatszolgáltatásban. Magyarországon 1021 személyt kérdeztek meg.

Ez az érték mégsem helyezi hazánkat az utolsó helyre, hiszen Magyarország hat tagállamot (Görögországot, Horvátországot, Portugáliát, Ciprust, Máltát és Spanyolországot) is megelőz.

A Legfőbb Ügyészség vezetője úgy látja, hogy az általános korrupció-érzékelésnél figyelemre méltóbb lehet az egyéni korrupciós helyzet értékelése. Arra a kérdésre, hogy a válaszadót érinti-e a korrupció a mindennapi életben, a megkérdezettek 22 százaléka válaszolt igennel. Az uniós átlag ebben a kérdésben 24 százalék, vagyis ebben a tekintetben a magyarországi korrupciós értékelés két százalékponttal jobb, mint az uniós átlag. Az egyéni korrupciós helyzet értékelése terén 12 tagállamot előzünk meg.

Még nagyobb az eltérés a Transparency International CPI-mutatójától az arra a kérdésre adott válasznál, hogy a válaszadó személyesen tapasztalt-e az elmúlt 12 hónapban korrupciós esetet, vagy volt-e annak tanúja: erre a magyarországi válaszadók 9 százaléka válaszolt igennel. Azaz hazánkban a korrupció egyéni megtapasztalása olyan országoknál is kedvezőbb, mint például Csehország vagy Ausztria.

A Legfőbb Ügyészség február 19-én kiadott sajtóközleménye szerint

Mint írták, az ügyészség feladata a bűncselekmények nyomozásának felügyelete – egyes ügyekben a nyomozása –, és a vádemelés, a vád bíróság előtti képviselete. Ez történik a korrupciós bűncselekmények esetében is. A különböző mérések során megkérdezettek véleménye, általános benyomása arról, hogy mekkora a korrupció, büntetőjogon kívül eső kérdés.

Az egészségügyi szektort leszámítva

De Polt Péter az elmúlt években is hasonlóképp látta a hazai korrupciós helyzetet. Az ügyészség 2021. évi tevékenységéről szóló országgyűlési beszámolójában közölte, hogy

Magyarország korrupciós helyzetének szubjektív – feltételezéseken, »megérzéseken« alapuló – megítélése korántsem azonos az objektív tényekkel.

Az utóbbi módszerek alapján nyert adatok azt igazolják – olvasható a beszámolóban –, hogy Magyarország korrupciós helyzete – az egészségügyi szektort leszámítva – nem tér el az Európai Unió tagállamaiban tapasztalható átlagtól.

Mint megjegyezte: a korrupciós cselekmények fogalma büntetőjogi szempontból egyértelműen meghatározott. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a közvélemény (vagy akár a nemzetközi szervezetek) által korrupcióként értékelt cselekmények sok esetben hazánkban más (gazdasági vagy vagyon elleni) bűncselekménynek minősülnek, így – bár az elkövetőket felelősségre vonják – statisztikailag mégsem mutathatók ki a korrupciós cselekmények között.

A legutóbbi, az ügyészség 2022. évi tevékenységét összegző országgyűlési beszámolójában pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy

a szubjektív érzet lényegesen rosszabb képet fest Magyarország korrupciós helyze­téről, mint az objektív tapasztalatok. Márpedig jogállami keretek között büntetőigényt érvényesíteni kizárólag tények, és nem szubjektív érzetek alapján lehet.

A büntetőjogi értelemben vett korrupciós cselekmények statisztikái alapján az a következtetés vonható le, hogy 2022-ben a regisztrált hivatali vesztegetések száma jelentősen visszaesett, a regisztrált gazdasági vesztegetések száma viszont kismértékben tovább emelkedett. A kezdeményezett büntetőeljárásokban rögzített korrupciós bűncselekmények száma tovább növekedett. Az általá­nos növekedés fő tényezője a gazdasági vesztegetés miatt kezdeményezett eljárások számának emelkedése volt, míg a hivatali korrupciós bűncselekmények miatti eljárásoké kevésbé nőtt. A gazdasági korrupciós ügyeken belül pedig változatlanul jelentős arányt képvisel az egészségügyi szektor.

(Borítókép: Polt Péter az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. május 6-án. Fotó: Illyés Tibor / MTI)