A többmilliós magánkölcsönök felét nem vagy csak részben fizetik vissza az adósok

A banki hitelek drágulása miatt az utóbbi időben újra divatba jöttek a magánkölcsönök, hiszen sokan nem akarnak vagy tudnak a magas kamatkörnyezetben bankhitelt fölvenni. Csakhogy a közjegyzők tapasztalatai szerint a kölcsönök nagyjából a kétharmadát egyáltalán nem vagy csak részben fizetik vissza.

Kamat csak egyszeri kölcsönre

A magánkölcsönök kapcsán az egyik legnagyobb tévhit, hogy nem lehet jogszerűen kamatot kérni, azaz magánszemélyek közötti szerződésben tilos a kamatot kikötni. Nem így van!

Lehet kamatot kikötni, de csak akkor, ha egy egyszeri kölcsönről van szó. Ha a kölcsönadó rendszeresen és többeknek kölcsönöz pénzt, akkor az már üzletszerű tevékenységnek minősül, amely kizárólag hatósági engedéllyel végezhető.

A magánkölcsönöknél sok a félreértés a kamattal kapcsolatban. Vannak, akik egyszerűen félnek tőle, mások járatlanok, vagy olyan aránytalanul magas kamatot (uzsorakamatot) kérnek, amely büntetendő. Egy kölcsön pedig akkor kamatmentes, ha pontosan ugyanannyit kell visszafizetnie az adósnak, mint amennyit kapott.

Noha az adósok általában rendben szeretnének törleszteni, közbejöhet váratlan helyzet, ami miatt mégsem tudják részben vagy egészben visszafizetni a pénzt. Például, ha az adós váratlanul meghal, az örökösök gyakran nem is tudnak a kölcsönről. A hitelező ilyenkor bizonyíték nélkül kisebb eséllyel juthat pénzéhez, mint ha előre bebiztosította volna magát.

Ha nem fizet az adós

Sokan úgy tudják, hogy egy meghatározott összeg fölött már kötelező közjegyző vagy ügyvéd közreműködését kérni a kölcsönszerződés megkötéséhez. Nos, nincs ilyen jogszabályi előírás, nincs szükség jogász közreműködésére, de nagyobb kölcsönnél azért mindenképpen érdemes segítséget kérni.

Ha közjegyző készíti a szerződést, akkor az közjegyzői okiratnak minősül, és ha határidőre nem fizet az adós, a hitelező rögtön végrehajtást kezdeményezhet, nem kell bírósághoz fordulnia. Az ilyenfajta kölcsönszerződés ugyanakkor az adóst is védi, mert nem követelhetnek tőle többet vagy korábban, mint amennyiben és ahogyan megállapodtak.

A közjegyzői okirat egyfajta biztosíték arra, hogy az adós a megállapodás szerint törlessze vissza a kölcsönt. Ha ugyanis nem fizet, a hitelező, hasonlóan egy banki hitelhez, akár végrehajtást is indíthat a pénze visszaszerzése érdekében. Ugyanakkor a közjegyző által írt szerződés védi az adóst is, mert csak azt kérhetik tőle számon, amiben megállapodtak. Ráadásul a közjegyzőnek kötelessége megtagadni a közreműködést a szerződéskötésben, ha azzal a jogszabályokat akarják megkerülni, vagy eleve jogszabályba ütközik

– hívja fel a figyelmet Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője.

Fizetési meghagyás, bíróság, nyilatkozat

Amennyiben a tartozás nem haladja meg a hárommillió forintot, csak fizetési meghagyást lehet kezdeményezni, nagyobb összegnél pedig bírósághoz is lehet fordulni.

A közjegyző által készített szerződés mellett van egy másik lehetőség, amellyel a kölcsönadó szükség esetén rövid idő alatt és egyszerűen hozzájuthat a pénzéhez. A kölcsönadás feltételéül szabhatja, hogy az adós tegyen egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot egy közjegyző előtt, amelyben elismeri a tartozást, illetve kötelezettséget vállal annak visszafizetésére. Ez a nyilatkozat éppúgy közvetlenül végrehajtható, mint a kétoldalú szerződés.

Ha pedig az adós esetleg átmeneti pénzzavarba kerül, de később szeretne törleszteni, a nyilatkozatban tudja vállalni, hogy ha késve is, de törleszt. Ilyenkor a kölcsönadó megnyugodhat, hiszen amíg közjegyzői okirat nélkül akár hosszas pereskedés is várhatna rá, addig az egyoldalú nyilatkozattal biztosítékot kap: amennyiben az adós a módosított törlesztési rendet sem tartja be, közvetlenül végrehajthatóvá válik a tartozás.

Semmis az uzsorás szerződés

A Polgári törvénykönyv szerint uzsorás szerződésről akkor beszélünk, ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki. A szerződés uzsorás jellegének megállapításához tehát két feltétel is szükséges:

1. a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnően aránytalan különbség álljon fenn;
2. a szerződéskötéskor a szerződő fél kihasználja a másik fél nehéz helyzetét.

Ha a két feltétel közül bármelyik hiányzik, akkor legalábbis jogi értelemben nem beszélhetünk uzsorás szerződésről. Ellenkező esetben viszont a kölcsönszerződés semmis. Vagyis ha a közjegyző úgy látja, hogy a megállapodásban feltűnően aránytalan a kamat, ami hátrányos helyzetbe hozza az adóst, akkor megtagadja a közreműködést a szerződéskötésben, így a hitelező nem jut közvetlenül végrehajtható okirathoz.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)