Egyesek, kettesek és a többiek: fél évszázada vezették be, és még ma is magunkkal kell hordanunk

GettyImages-1395640868
2024.02.25. 12:08
1974-ben rendelték el hazánkban az egységes személyi szám bevezetését. Talán kevesen tudják, hogy a Központi Statisztikai Hivatal elnökének egy 1978-as rendelkezésére kapták első számjegynek a férfiak az 1-es és a nők a 2-es számot. Napjainkban a személyi azonosító kizárólag a lakcímkártyánkon szerepel.

Még Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke írta alá azt az 1974-ben született törvényerejű rendeletet, amely elrendelte az állami népességnyilvántartásban az egységes személyi szám bevezetését. De nem siették el a dolgot, hiszen a végrehajtásra kiadott minisztertanácsi rendelet 1978 végéig adott időt az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatalnak, hogy gondoskodjon a személyi szám fokozatos bevezetéséről.

Hanyas vagy?

A Központi Statisztikai Hivatal elnökének 1978-as rendelkezése tartalmazta először, hogy a tizenegy számjegyből álló személyi szám első számjegye az 1900-ban vagy utána született férfiaknál az 1-es, míg az 1900-ban vagy utána született nők esetében a 2-es lett.

Az eredeti, 1974-es törvényerejű rendelet határozta meg, hogy

  • az első számjegy a nemet, a születés évszázadát, a magyar vagy a nem magyar állampolgárságot,
  • a második és a harmadik számjegy a születési év két utolsó számjegyét,
  • a negyedik és az ötödik számjegy a születés hónapját,
  • a hatodik és a hetedik számjegy a születés napját,
  • a nyolcadik, a kilencedik és a tizedik számjegy az azonos napon születettek országos sorszámát,
  • a tizenegyedik számjegy a személyi adatokat tartalmazó számok sorrendjének és alakjának valódiságára utaló gépi technikai ellenőrző számot jelöli.

Jóval később, az 1990-es évek végén úgy döntöttek, hogy a 2000. január 1-je után született gyermekek 3-mal, illetve 4-gyel kezdődő személyi számokat kapnak: a fiúk lettek a 3-asok, a lányok pedig a 4-esek.

Egyébként az első számjegy a felsorolt változatokon kívül még akár 5, 6, 7 és 8 is lehet. Az 5-öst és a 6-ost 2000-ig a külföldről származó letelepültek kapták. A 7-es és a 8-as a bevándoroltak vagy menekültként elismertek személyi azonosítójának elején szerepelt. 2000 után viszont már nincs megkülönböztetve az állampolgárság vagy születési hely szerint a személyi szám. Ez pedig azt jelenti, hogy napjainkban a betelepülők és bevándorlók is a belső hazai számot kapják.

Mindenkihez becsöngetett Siménfalvy Sándor

Érdekesség, hogy ugyancsak a hetvenes évek első felében vezették be Magyarországon a négyjegyű postai irányítószámokat. A rendszerben Budapest kapta az 1-es, Pest megye a 2-es számot, a többit az óramutató járásával megegyező irányba növekedően a többi régió. A második számjegyek Budapesttől távolodva növekednek, az utolsó két jegy pedig már a legkisebb körzeteket jelöli. A Magyar Posta a hetvenes évek elején nagy erőkkel kezdte népszerűsíteni az irányítószámokat. A reklámkampányban központi szerepet kapott az akkor 80 esztendős Siménfalvy Sándor, a Nemzeti Színház színésze. Ő alakította azt a postás bácsit, aki – a televízión keresztül – nap mint nap becsengetett a háztartásokba, emlékeztetve a nézőket az irányítószám feltüntetésére.

És jött az Alkotmánybíróság

Az univerzális személyi szám, amelyet eredetileg arra találtak ki, hogy a közigazgatás számára átláthatóbbá tegyék az egyén adatainak lekérdezését az állami számítógépes nyilvántartásokból, szép karriert futott be. 1981-től a születési anyakönyvekbe is kötelezően be kellett jegyezni, és mivel a személyi igazolványok sem tartalmaztak eredetileg személyi számot, így külön kellett beragasztani egy kis zöld számocskát.

A személyi szám addigi szárnyaló pályafutását a Sólyom László elnökölte Alkotmánybíróság akasztotta meg 1991-ben. Az alkotmánybírák egyhangúlag hozott határozatukban megállapították, hogy a korlátozás nélkül hasz­nálható, általános és egységes személyi szám alkotmányellenes.

A személyi szám elterjedt használata esetén a magán­szféra megszűnik, mert a legtávolabb eső, kü­lönböző célú nyilvántartá­sokból összehozott adatokból előállítható az úgynevezett személyiség­profil, az érintett tetszőlegesen széles tevékeny­ségi körére kiterjedő és intim szférájába is behatoló művi kép, amely ugyanakkor az adatok kontextusból kiragadott volta miatt nagy valószí­nűséggel torz is

– állapította meg a határozat.

Lakcímkártyákon él tovább

Az Alkotmánybíróság döntése után az egységesen használt személyi szám helyébe több azonosítószám is lépett: ezért van ma mindenkinek külön adóazonosító jele, tajszáma, illetve személyiigazolvány-száma is. Habár van átjárás a különböző nyilvántartási rendszerek között, az alkotmánybírósági intézkedés tette lehetővé, hogy ne lehessen bárkinek bármilyen adatára rákérdezni ugyanabban a rendszerben, s így nagyobb védettséget élveznek a személyi adataink.

Mégsem tűnt el mára teljesen a személyi szám, hiszen személyi azonosító formájában most is megtalálható a lakcímkártyánkon.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) általános állásfoglalása szerint a személyi azonosítót speciális esetre hagyta meg a jogalkotó, mégpedig az állampolgár és az állam közjogi viszonyaiban: a választásoknál azonosítanak ezzel, illetve az ingatlan-nyilvántartásban szerepel. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke hangsúlyozta:

Akár a jogellenes adatkezelést is kimerítheti, ha egy szolgáltató ügyfelétől a személyazonosító jelét kéri el valamilyen adatrögzítés alkalmával.

Vagyis más intézmények nem használhatják a személyi azonosítót, és azok is csak a természetes azonosítókat – név, születési hely, anyja neve – és a személyiigazolvány-számot kezelhetik.

(Borítókép: Carlina Teteris / Getty Images)