Jogtudósok az Alaptörvény-módosítás pontosítását és az eljárás kiegészítését javasolják

Orbán Viktor miniszterelnök február 8-án jelentette be, hogy a kormány nevében alkotmánymódosítást nyújtott be, amely lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson.

Előtte azt is elmondta, személyes meggyőződése, hogy pedofil elkövetőknek nincs kegyelem. „Kialakult egy vita az elnöki kegyelem jogköréről, de nem jogászkodni kell, hanem tiszta helyzetet teremteni egy világos, egyértelmű döntéssel. Van öt gyermekem és hat unokám, ha valakik hozzányúlnának, az első gondolatom, hogy félbe kell őket hasítani vagy miszlikbe vágni” – fogalmazott a kormányfő.

Nem kezdeményeztek sürgős eljárást

Nem sokkal később meg is jelent az Országgyűlés honlapján Magyarország Alaptörvényének tizenharmadik módosítását célzó javaslat, amely benyújtóként a miniszterelnököt, előadóként Tuzson Bence igazságügyi minisztert tüntette fel.

A módosítás szerint az Alaptörvény 9. cikke a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

(8) A köztársasági elnök a (4) bekezdés g) pontjában foglalt egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja.

A javaslat általános indoklása szerint a köztársasági elnök kegyelmi döntése körül vita alakult ki. Ezt a vitát minden magyar ember számára megnyugtatóan le kell zárni. Magyarországon a gyermek a legfontosabb! A gyermekek kárára elkövetett bűncselekmények tetteseit a törvény teljes szigorával kell büntetni. Aki kiskorú gyermek kárára szándékos bűncselekményt követ el, az semmilyen indokkal nem mentesülhet a tettei következményei alól.

Egyértelműen ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy a gyermekek kárára szándékos bűncselekményt elkövetők kegyelem útján mentesüljenek a büntetésük hátrányos jogkövetkezményei alól, és újra büntetlen előéletűvé válhassanak.

Az elmúlt két és fél hétben annyi történt, hogy a módosítási javaslatot tárgysorozatba vették, és az igazságügyi bizottságot kijelölték a részletes vita lefolytatására. Az is kiderült, hogy az ügyben nem kezdeményeztek sürgős eljárást.

Hack Péter pontosabb definíciókat javasol

Ami a javaslat tartalmát illeti, Hack Péter egyetemi tanár, az ELTE jogi kar büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási jogi tanszékvezetője lapunknak megerősítette, hogy az Alaptörvény a képviselők kétharmadának szavazatával módosítható, ez azonban nem lehet visszaható hatályú, vagyis a vitát kiváltó kegyelmi döntés problémáját nem oldja meg.

A jogtudós kiemelte:

Amennyiben megszületik egy ilyen alkotmánymódosítás, a jogalkotónak pontosan meg kell határoznia, hogy jogilag mit kell érteni »a kiskorú sérelmére elkövetett szándékos bűncselekményen«, mert minden olyan szándékos bűncselekmény, amelynek a sértettje kiskorú, például a kiskorú kerékpárjának ellopása is »kiskorú sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény«.

Emellett Hack Péter szerint az is tisztázandó, valóban kívánatos-e, hogy például egy végstádiumban lévő rákbeteg elítéltnek azért ne adhasson a köztársasági elnök kegyelmet, mert az általa elkövetett bűncselekmények egyike esetén az ellopott telefonról kiderül, hogy a tulajdonosa kiskorú volt.

Gellér Balázs az eljárási törvényt módosítaná

Gellér Balázs egyetemi tanár, az ELTE jogi karának büntetőjogi tanszékvezetője az Indexnek egy további szempontot is megemlített:

Egy olyan Alaptörvény-módosítás, amely kizárja a pedofil bűncselekmények elkövetőit a kegyelem köréből, nem csak alkotmányjogilag aggályos – és ez a kisebbik baj –, hanem megfosztja az igazságszolgáltatást attól a lehetőségtől, hogy például a sokkal súlyosabb pedofil bűncselekmények elkövetői ellen eljárást indíthassanak olyan információ alapján, amelyet egy kisebb súlyú pedofil bűncselekményt elkövető bocsátott rendelkezésre a kegyelemért cserébe.

A professzor szerint a büntetőeljárási törvény módosításával lehetővé kellene tenni, hogy a kegyelmen kívül, akár a büntetés végrehajtása alatt is, a hatóságokkal való együttműködésért cserébe a büntetés megváltoztatható legyen.

Gellér Balázs úgy látja, ha a kormányzat feltétlenül ragaszkodik az Alaptörvény-módosításhoz, a büntetőeljárási törvény azzal egyidejű módosítása az egyetlen módja annak, hogy ne korlátozzuk a legsúlyosabb pedofil bűncselekmények elleni harcot. Úgy vélekedett: ugyancsak törvénymódosítás tehetné lehetővé a kegyelemi döntések nyilvánosságra hozatalát, így az egészségi okokból adott kegyelmet is. Ezzel szerinte elkerülhető lenne a mostanihoz hasonló helyzet.

Kocsis Máté képmutatónak tartja a baloldalt

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az Alaptörvény-módosítást támogatva hangsúlyozta: szigorúbb törvények kellenek, hogy a pedofilok is megértsék, nincs menekvés. A politikus emlékeztetett arra, hogy a kormánypártok fogadták el 2021-ben Európa legszigorúbb gyermekvédelmi és pedofilellenes törvényét, amit a baloldali pártok nem támogattak.

A baloldali pártok nem támogatták, hogy legyen kereshető pedofil-nyilvántartás. Nem támogatták, hogy a Büntető törvénykönyv szigorodjon, tehát sokkal szigorúbban sújtson le a pedofil bűnelkövetőkre. Nem támogatták az ehhez kapcsolódó korábbi Alaptörvény-módosítást sem. Rendszeresen támadják külföldön is Magyarországot emiatt

– jegyezte meg a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint képmutató és álságos, amit a baloldal és a sajtója csinál, amikor úgy tesz, mintha mindig is pedofilok ellen lettek volna, miközben a baloldali sajtóban sorra jelentek meg a pedofilokat mentegető írások.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi baloldal élharcosa a szexuális aberrációk elfogadásának. A baloldali politikusok most is a politikai hasznot keresik, és gyermekvédőpózban tetszelegnek, miközben évek óta a szexuális aberrációk elfogadtatásán és a pedofilok védelmén dolgoznak – fogalmazott.

(Borítókép: Beliczay László / MTI)