Salamon Lászlót választották az Alkotmánybíróság elnökhelyettesének

Mint megírtuk, 2016. november 22-e óta az Alkotmánybíróságnak nincs elnökhelyettese. Pedig kellene hogy legyen, hiszen az alkotmánybírósági törvény szerint az elnökhelyettest az elnök javaslatára az Alkotmánybíróság teljes ülése választja meg. Csakhogy amióta Sulyok Tamást 2016-ban a parlament megválasztotta alkotmánybírósági elnöknek, nem töltötték be ezt a tisztséget. Helyettes hiányában pedig meghatározott hatásköröket a testület életkorban legidősebb tagja gyakorolja. Ő pedig az 1947. december 25-én született Salamon László.

Titkos szavazással döntöttek

A legújabb fejlemények szerint mégsem korelnöke, hanem elnökhelyettese lesz a bíróságnak. Az történt ugyanis, hogy Sulyok Tamás, akit az Országgyűlés március 5-ei hatállyal választott meg köztársasági elnöknek, pótolta korábbi mulasztását, és február 27-én javaslatot tett a teljes ülésnek, hogy Salamon Lászlót válassza meg a testület elnökhelyettesének. Salamont a teljes ülés titkos szavazással választotta meg. Mindez Az Alkotmánybíróság Határozatai február 29-i számából derül ki.

Azért volt szükség elnökhelyettesre, mert a korelnöknek viszonylag szűk a jogköre:

• összehívja és vezeti az Alkotmánybíróság teljes ülését,

• meghatározza a teljes ülés ülésezési rendjét, napirendjét,

• meghatározza az Alkotmánybíróság által elbírálandó ügyek napirendre tűzésének ütemezését, ideértve az ügyek tárgyalási határnapjának kitűzését is,

• kijelöli az előadó alkotmánybírót.

Az elnökhelyettes viszont a korelnök jogosítványain túl:

• képviseli az Alkotmánybíróságot az Országgyűlés és más szervek, valamint a nyilvánosság előtt,

• irányítja az Alkotmánybíróság Hivatalát,

• gyakorolja a munkáltatói jogokat az Alkotmánybíróság hivatalának köztisztviselői és munkavállalói felett.

Csak áprilisban lesz elnök?

Mindenesetre tény, hogy az Alkotmánybíróság március 5-étől megválasztott elnök nélkül, tizenöt helyett csak tizennégy taggal működik tovább.

Azt már tudni lehet, hogy a Sulyok Tamás köztársasági elnökké választásával megüresedett alkotmánybírói helyre a kormánypártok Trócsányi László korábbi igazságügyi minisztert, a Magyar Jogász Egylet elnökét jelölik.

Az Alaptörvény szerint az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választ elnököt az Alkotmánybíróság tagjai közül. Következésképp: előbb alkotmánybírónak kell lenni ahhoz, hogy valaki elnök lehessen.

Korábban megírtuk, hogy a színfalak mögött lezajlott államfői casting végére két alkotmánybíró maradt: Sulyok Tamás és id. Lomnici Zoltán. Ezért keveseket lepne meg, ha az Alkotmánybíróság elnökének a kormánypártok a több évtizedes bírói tapasztalattal rendelkező id. Lomnicit jelölnék. Azzal azonban, hogy Trócsányi alkotmánybírói jelölése mellett nem neveztek meg alkotmánybíróságielnök-jelöltet is, az elnöki székre az egykori igazságügyi miniszter is esélyessé lépett elő.

Az Index információi szerint a kormánypárti frakciók nem akarják elkapkodni a jelölést, ezért várhatóan csak valamikor április elején teszi majd le esküjét a parlament előtt a Donáti utcai bíróság új elnöke.

(Borítókép: Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöki jogköröket ellátó elnökhelyettese (fent k) ismerteti az Alkotmánybíróság határozatát, előtte Salamon László alkotmánybíró, 2016. szeptember 19-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)