Bűnügyek, balesetek és katasztrófák: ezeket tálalják a hírműsorok leginkább a nézőknek
További Belföld cikkek
- A rendőrség 210 ittas vagy bedrogozott járművezetőt kapcsolt le
- 13 éves lányt kényszerített prostitúcióra a nyírmihálydi baltás gyilkos
- Adminisztratív úton szigorítanák a közpénzből hirdetők plakátkampányait
- Most már biztos, Gulyás Gergely szakított az ünnepi hagyománnyal
- Fehérbe borult a táj a Mecsekben, van, ahol 25 centiméteres a hótakaró
Azt írták, az NMHH kilenc, a tájékoztatás piacán meghatározó jelentőségű hírműsort vizsgált. Az elemzés alapinformációit a hatóság panelszerűen ismétlődő adatfelvételeiből bontotta ki.
A 2007-2023 első fél éve közt létrejött adatbázis másodelemzésének mintája 6148 nap 53 150 híradásából tevődött össze, melynek során közel egymillió (969 827) híregység lett feldolgozva.
A kutatás számos, a hírműsorok fejlődését vizsgáló kérdésre kereste a választ:
- Hogyan változott a híradók hossza?
- Milyen különbségek fedezhetők fel az egyes csatornák műsorai közt?
- Hány hírt láthatunk egy műsor során?
- Hány szereplő jelenik meg adásonként, és mely földrajzi helyszínek dominálnak?
A kutatás szerint a tizenhat és fél év átlagait tekintve a leghosszabb hírműsoroknak a TV2 Tények adásai számítottak nettó 45 perces terjedelmükkel.
Tájékoztatásnak az M1 átlagosan 40 percet, az RTL 39 percet, a Hír TV pedig 29 percet szentelt. A legrövidebb híradásnak az Esti krónika bizonyult 22 perccel, alig elmaradva a Duna TV és az ATV műsoraitól (23-23 perc).
Közölték, hogy a legtöbb szereplő az RTL-en és a TV2-n bukkant fel, adásonként 70, illetve 65, legkevesebb pedig a Déli és az Esti krónikában (30 és 31).
Reprezentáció, siker és kudarc
A híradók mindegyikénél a férfiak szereplései domináltak, legkisebb mértékben az RTL-nél (50,9 százalék), legnagyobb arányban pedig az Esti krónikánál (68,3 százalék). A női szereplők megjelenése egyedül a két kereskedelmi csatornánál haladta meg a húsz százalékot (RTL: 20,3 százalék, TV2: 24,3 százalék).
Rámutattak arra is, hogy 2007-ben jellemzően havonta 298 sikerrel és 721 kudarccal kapcsolatos hírt tűztek műsorra a híradók, ami a több mint 15 éves ciklus végére a pozitív hírek esetében négy százalékkal emelkedett 310-re, míg a kritizáló, negatív hírek vonatkozásában kilenc százalékkal esett 657-re.
A TV2 és az RTL is hangsúlyosan számolt be bűnügyekről, balesetekről és katasztrófákról, míg a belpolitika iránt a közszolgálati műsorok és az ATV, valamint a Hír TV mutatott érdeklődést.
A tájékoztatás szerint a Tények 2014-ben legalább háromszor annyi balesettel kapcsolatos hírről számolt be, mint bármely más híradó. 2020-ban – a pandémiának köszönhetően – minden csatornán felszökött a természeti katasztrófákkal kapcsolatos hírek száma, kivételt jelentett a Tények, ahol jóval kevesebb ilyen hír jelent meg a programban.
A kommunikációs igazgatóság tudatta azt is, hogy a kutatás szerint
2007-ben az RTL, a TV2, az M1, a Duna TV és az ATV híradóinak össznézettsége meghaladta a 3,2 milliót, ami 2022-re megfeleződött, 1,6 millióra mérséklődött.
Az évek során a legjelentősebb televíziós csatornák főműsoridőben sugárzott hírműsorai közül a legtöbben a TV2 Tényeket és az RTL Híradót követték figyelemmel. 2007 tájékán még 1,2-1,2 millióan fogyasztották őket, ez az eredmény a vizsgált 16 és fél év alatt 600-600 ezerre csökkent.