Lánczi Tamás: A hazaárulás egyszerre erkölcsi fogalom és büntetőjogi kategória

Lánczi Tamás szerint „nem tudjuk, hogy a hazaárulásnak mint büntetőjogi kategóriának mi a tartalma, ugyanis a jogalkotó nagyon szűkszavúan fogalmaz”, és maga a kategória sosem lett kipróbálva a rendszerváltás után.

Emiatt nem lehet tudni, hogy erről a bírók, jogászok, ügyészek pontosan mit gondolnak, hogyan értelmezik azon paragrafusokat, melyek szerint az a magyar állampolgár követi el a bűncselekményt, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn

– jegyezte meg.

Úgy fogalmazott, egy társadalomnak van „egyfajta tájolója”, mely szerinte jól érzi, hogy „azok, akik következetesen azért dolgoznak, hogy Magyarországot a neki jogosan járó uniós támogatásoktól megfosszák, azok az emberek mégiscsak valamiféle normasértést követnek el”.

Lánczi Tamás szerint ugyanakkor nem állítható, hogy ha valaki ezen az alapon eljárást kezdeményezne, feljelentést tenne, akkor ez büntetőjogilag is ilyen megítélés alá esne, elítélnék-e az illetőt. Ezért tisztázni kellene a hazaárulás kérdéskörét, hiszen – mint mondta – annak megfogalmazása avíttas, „huszadik századi”.

A világ sokat változott, és ma már a Magyarországot és az ország szuverenitását érintő kihívások nagyon árnyaltak, kifinomultak lettek, és számos olyan jogintézmény és cselekmény van, melyekkel a valódi, Magyarországnak ártó szándékokat el lehet leplezni, le lehet tagadni

– fűzte hozzá Lánczi Tamás.

Mint hangsúlyozta, emiatt ezt a tényállását körül kellene járni, fel kellene frissíteni, és érdemes lenne egy párbeszédet folytatni arról, hogy mit értünk ma a hazaárulás fogalmán.

A Velencei Bizottság élesen bírálta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt

Lánczi Tamás a Velencei Bizottság azon véleményére, mely többek között a Szuverenitásvédelmi Hivatal létét is kifogásolta, elmondta: tárgyalt a bizottság Magyarországra látogató képviselőivel, akiknek egyértelműsítette, hogyan fog felépülni a hivatal, hogy az nem egy hatóság, így nincs büntető jogköre, nem szankcionálhat.

Arra jött létre, amit a Velencei Bizottság egy évekkel ezelőtti határozatában is kimond, hogy védeni kell Magyarországnak a szuverenitását, alkotmányos önazonosságát, és meg kell védeni a választásokat a külföldi befolyástól

– emelte ki a hivatal vezetője.

Lánczi Tamás ismertette, a hivatalban, amelyben a demokratikus párbeszédet akarják elmélyíteni, elemzéseket készítenek, vizsgálnak és feltárnak, a vizsgálati eredményeket pedig jelentésben teszik közzé.

Megjegyezte, a következő időszakban kiemelten fogják figyelni az európai parlamenti és önkormányzati választásokat, „okulva abból, hogy 2022-ben, illetve azt megelőzően milyen rejtett módon, ügyeskedve, a magyar pártfinanszírozási szabályokat kijátszva, külföldről milliárd forintokkal próbálták meg befolyásolni a magyar választást”.

Elmondta, a feltérképezésre a szabad információszerzés joga illeti meg a hivatalt az állami szervektől, illetve magánszemélyektől, magánszervezetektől is bekérhetnek adatokat vizsgálatra, elemzésre. Hozzáfűzte, ennek alapján tehetnek megállapításokat, melyeket az érintettek tudomására hoznak, akik észrevételt tehetnek, és a hivatal ezek után hozza nyilvánosságra a jelentését.

Hangsúlyozta, szerinte, „ha valaki ettől fél, vagy azt gondolja, hogy ez veszélyt jelent a demokráciára, akkor az a demokráciának a lényegét nem érti”.

A hivatal vezetője szerint a Velencei Bizottság kettős mércét alkalmaz, hiszen a testület jelentést tesz, megállapít és kijelent Magyarország egy államigazgatási szervéről, ugyanakkor ezt a jogot meg akarja vonni ugyanettől a szervtől.

Lánczi Tamás úgy fogalmazott, megpróbálják Magyarország szuverenitását elvitatni, a szabad intézményalapítás jogát kétségbe vonni, sőt egyenesen megpróbálják betiltani a hivatalt.

Elmondta, hogy a jogi értelemben február elsején létrejött Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása jelenleg is zajlik, és abban bízik, hogy június–július körülre befejeződik a hivatalépítés.

Kiemelte, nem kértek türelmi időt, és jelenleg is dolgoznak. „Rajta vannak” a választásokon is, amelyekkel kapcsolatban küldtek az illetékes állami szerveknek felhívást, hogy melyek azok az „érzékeny pontok”, amelyekre a kampány alatt különös figyelemmel kell lenni annak érdekében, hogy a 2022-es választásokat megelőzőkhöz hasonló visszaélések ne történhessenek meg – hangsúlyozta Lánczi Tamás.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal

Tavaly december közepén szavazta meg a kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvényt, a hivatal elnöke pedig Lánczi Tamás, az MTVA online igazgatója lett. 

Az elnök kinevezése után elmagyarázta, mi is lesz pontosan az új hivatal feladata: „A Szuverenitásvédelmi Hivatal alapvetően feltár, vizsgál és kutat. Feltérképezi, hogy hol sérül vagy hol sérülékeny a magyar szuverenitás.

Ezeket a potenciális gócpontokat és veszélyforrásokat próbálja feltárni és rámutatni. Ehhez a munkához pedig igénybe veheti más állami szervek segítségét.” Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a hivatal nem hatóságként működik majd, tehát „nem nyomoz és nem is szankcionál”.

A hivatal feladatai:

• Szuverenitáskockázat-értékelési módszertant alakít ki és alkalmaz.
• A vizsgálat alá vont szervezetektől, az állami és önkormányzati szervektől, továbbá más, az adott ügyben érintett szervezetektől vagy személyektől beszerzett információk és adatok értékelésével elemzi a nemzeti szuverenitás érvényesülését.
• Javaslatokat dolgoz ki és ajánlásokat fogalmaz meg a Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre.
• Évente nemzeti szuverenitásjelentést készít.
• Kutatási tevékenységet végez és finanszíroz a nemzeti szuverenitás érvényesülésének társadalmi, gazdasági, kulturális, intézményi és jogi feltételrendszere javítása érdekében.
• Feltárja és vizsgálja a más állam, valamint – jogi státuszától függetlenül – külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett érdekképviseleti tevékenységeket – ide nem értve a diplomáciai, illetve a külképviseletek, valamint a szakmai érdekképviseleti szervezetek által végzett tevékenységet –, információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket, valamint a demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket, ideértve az állam közhatalmi feladatait gyakorló személyek tekintetében e személyek döntéshozatali eljárását befolyásoló tevékenységet, ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik.
• Feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére.
• Feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak.