Jöhetne az európai szülői tanúsítvány, csak még mindig óriási a vita körülötte

GettyImages-148466028
2024.04.12. 10:41 Módosítva: 2024.04.12. 19:31
A szülői jogállás egységes elismerését támogatja az Európai Parlament, függetlenül attól, hogy a gyermek hogyan fogant vagy milyen családban él. Az egészségügyi ellátás, az oktatás és az örökbefogadás tekintetében azonos jogok illetnek meg minden gyermeket, ezt egy európai szülői tanúsítvánnyal is igazolnák. Csak szigorúan meghatározott szabály okán nem ismerheti el egy tagállam a szülőséget. Magyarország ellenzi a bevezetését, mert az Alaptörvénnyel is ellentétes lehet.

„Egyetlen gyermeket sem szabad megkülönböztetni a családja vagy a születési módja miatt. Jelenleg a gyermekek jogi értelemben elveszíthetik szüleiket, amikor egy másik tagállamba lépnek. Ez elfogadhatatlan. Ezzel a szavazással közelebb kerülünk ahhoz a célhoz, ha egy tagállamban szülő vagy, akkor minden tagállamban szülő vagy” – hangsúlyozta egy portugál képviselőcsoport tagja a plenáris szavazást követően decemberben az Európai Parlamentben. A parlament jogszabálytervezetének célja, hogy elismerjék, ha egy uniós ország megállapítja a szülői jogállást, akkor azt a többi tagállam is ismerje el. A gyermekeket így azonos jogok illethetik meg az oktatás, az egészségügyi ellátás, a felügyeleti jog és az öröklés vonatkozásában.

Ha uniós tagállamban a jog eszközével gyermeknek ismernek el például azért, mert szülőtől született természetes úton, vagy örökbefogadott, az ebből fakadó uniós jogkövetkezmények minden tagállamra érvényesek

– mutatott rá Lattmann Tamás nemzetközi jogász.

A dokumentum elfogadását követően az uniós tagállamoknak kötelező elfogadni a más uniós ország által megállapított szülői jogállást, attól függetlenül, hogyan fogant a gyermek, vagy milyen családban él. A szakjogász elmondta, itt az ütközőpont az lehet, hogy Magyarországon nincsenek azonos nemű házastársak, esetükben az örökbefogadás mindenféle adminisztratív módon nehezítve van, amely más uniós tagállamokban nem feltétlenül van így, ezért szükséges egy egységes uniós kezelés, elsődlegesen a gyermek érdekében.

A tagországoknak csak szigorúan meghatározott esetekben lesz módjuk arra, hogy ne ismerjék el a szülőséget

– áll az Európai Parlament közleményében. Lattmann Tamás hangsúlyozta, a tagállamok családjogi rendszerei egymáshoz képest jelentős eltéréseket tartalmaznak, például vannak olyan uniós tagállamok, ahol elismerik a melegházasságat, valahol nem. A lényege, hogy ezektől teljesen függetlenül a különbségek továbbra is fent fognak maradni, hiszen az Európai Unió nem szólhat bele, de a cél az, hogy a szülő és a gyermek közötti jogi kapcsolatot igazoló jogi dokumentum megvalósulhasson valamiféle egységes formában.

Bevezetnék az európai szülői tanúsítványt

Lattmann Tamás mindezt az uniós letartóztatási parancshoz hasonlítja, ugyanis ott is az egyik tagállam kiállít egy letartóztatási parancsot, és a többi tagállam akként kell hogy kezelje, mint ha ő maga állította volna ki, így végre kell hajtania.

Ugyanez lenne a szülői tanúsítvány esetében. Hogyha egy uniós tagállam kiállít egy ilyet, ezzel elismerve a szülő-gyermek közötti kapcsolatot, akkor ezt minden tagállam legyen köteles elfogadni

– nyomatékosította a jogász.

„Bármely olyan javaslat, ami kötelezővé tenné a szülői státusz tagállamok közötti elismerését, súlyos visszaélés az uniós hatáskörökkel” – mondta korábban Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője, szerinte a tervezet a magyar Alaptörvénnyel is ellentétes lehet. Kerestük a képviselőt, aki cikkünk megjelnését követően azt válaszolta,

az Európai Szülői Bizonyítvány ügye jogilag elfogadhatatlan, az elgondolás támadást jelent az Unió alapszerződése ellen és sérti az alapvető európai értékeket is. Brüsszel ezzel a baloldali genderfelfogást akarja a tagállamokra kényszeríteniés egy újabb hatáskör elvonással a Brüsszelből irányított szuperállam fantazmagóriáját szolgálni. 

– hangsúlyozta, majd hozzátette,  „a családjog az egyes tagállamok történelmében, kultúrájában és társadalmi értékrendjében gyökerezik és éppen ezért szigorúan a nemzetállamok hatáskörébe tartozik. Éppen ezért minden olyan javaslat, ami kötelezővé tenné a szülői státusz tagállamok közötti elismerését, súlyos visszaélés az uniós hatáskörökkel. Ráadásul ideológiai állásfoglalás, mert világnézeti hadviselést indítanak a hagyományos európai zsidó-keresztény családmodell ellen” – írta Schaller-Baross Ernő. 

A képviselő kiemelte, az Európai Szülői Bizonyítvány ügyében eljárási értelemben egy úgynevezett különleges jogalkotási eljárásról van szó. ,,Ilyen esetekben a Tanács a jogalkotó. Az eljárás lényege, hogy egy úgynevezett konzultációs eljárás keretében a Tanács azt követően dönt a jogalkotási javaslatról, hogy az Európai Parlament arról véleményt nyilvánított. Erre a véleménynyilvánításra az EP 2023 decemberi strasbourgi plenáris ülésen került sor, ahol az EP baloldali többsége 366 szavazattal, 145 ellenében és 23 tartózkodás mellett támogatta a kezdeményezést. Konzultációs eljárásról lévén szó, azonban bármit is mond a Európai Parlament, a döntés a tagállamok kezében van. A Tanácsban ráadásul családjogi kérdésekben egyhangú döntéshozatal az előírás. Azaz valamennyi tagállam jóváhagyása kellene tehát ahhoz, hogy ebből az elképzelésből kötelező jogszabály legyen. A javaslatot azonban több európai uniós tagállam határozottan elutasítja” – írta a képviselő válaszában. 

Lattmann Tamás úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban, hogy nem kötelezi a magyar államot arra, hogy onnantól kezdve elismerje a melegházasságot, csupán annak a ténynek az elismerésére kötelezi a tagállamokat, hogy valaki, valakinek a gyermeke és az ezzel kapcsolatos jogkövetkezmények könnyebben legyenek felróhatók, ezért kár ezt a kérdést a magyar belpolitikai ütközőtérbe helyezni. ,,Mindenképpen valamiféle szükséges jogalkotást meg kell majd tenni, de nem megugorhatatlan feladat” – hangsúlyozta. 

„Nem igényel jogági remek munkát”

„Egyetlen potenciális probléma van, ha a politikai jellegű vita túl hangsúlyossá válik” – emelte ki Lattmann Tamás, majd elmondta, ha át fog politizálódni ez a téma is, akkor elhúzódhat ennek az átültetése.

„Ha kötelező uniós jogszabály lesz, és a magyar jogalkotó nem aszerint cselekszik, azzal egyrészt kötelezettségszegési eljárásokat fog kockáztatni az Európai Bizottság részéről, amely szerintem nem ér annyit a magyar politikának, hogy ebbe beleálljon. A másik, nem is ültet át minden kötelezettséget a belső jogban, akkor uniós jog alkalmazásának vannak azok a gyakorlati trükkjei, amikkel a jogszabályba foglaltak így vagy úgy teljesülhetnek. Akár egy magyarországi bírósági eljárás utat talál az európai luxemburgi eljáráshoz, akár egy előzetes döntéshozatal keretében” – emelte ki. 

(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)