Végtelen történet: legalább novemberig folytatódik a veszélyhelyzet
További Belföld cikkek
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
A kormány először 2020. március 11-én hirdette ki az Alaptörvény különleges jogrendje szerinti veszélyhelyzetet – mégpedig a koronavírus-világjárvány miatt. Ezzel lehetővé vált számára, hogy rendeletekkel felülírja az Országgyűlés által elfogadott törvényeket, amire egyébként „rendes” körülmények között nem lett volna lehetősége. Ezt követően született meg a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény, az úgynevezett felhatalmazási törvény, amellyel arra kapott felhatalmazást a kormány, hogy a veszélyhelyzet idején rendeleteivel akár egyes törvények alkalmazását is felfüggeszthesse, eltérhessen azok rendelkezéseitől, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhasson.
Hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet
Az Országgyűlés 2022. május 24-én fogadta el az Alaptörvény tizedik módosítását, valamint a katasztrófavédelmi törvény kiegészítését. A két jogszabály még aznap megjelent a Magyar Közlönyben, és mindkettő május 25-én hatályba is lépett. Május 24-én látott napvilágot az a kormányrendelet, amely az ukrajnai fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel május 25-től Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.
Az Alaptörvény tizedik módosítása 2022. május 25-től hatályos alaptörvényi szövegbe iktatta a veszélyhelyzet új esetkörét:
A kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
Az Alaptörvény kilencedik és tizedik módosításával 2022. november 1-jétől a korábbi hatról háromra csökkent a különleges jogrendi helyzetek köre, kikerült ugyanis az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lépett. Így jelenleg a következő különleges jogrendi helyzetek lehetségesek:
Felhatalmazás drasztikus intézkedésekre
A kormány veszélyhelyzetben – a katasztrófavédelmi törvény rendelkezései alapján – egészen drasztikus intézkedések bevezetésére is felhatalmazással bír. Szerencsére ilyen intézkedéseket eddig még nem vezettek be. Néhány példa:
- halasztást nem tűrő esetben a kormány rendelete közszolgálati műsorszóró útján is kihirdethető, amit aztán a Magyar Közlöny legközelebbi számában meg kell jelentetni;
- amennyiben a veszélyhelyzet több vármegyét érint, vagy ha a katasztrófa elhárítása érdekében ez szükséges – legfeljebb a veszélyhelyzet fennállásáig –, miniszteri biztos nevezhető ki;
- a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy veszi át a polgármestertől;
- rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések állapíthatók meg;
- a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítására a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezetteknek rendelettel szerződéskötési kötelezettséget írhatnak elő;
- a veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelőzése céljából a gazdálkodó szervezet működése a magyar állam felügyelete alá vonható;
- a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma meghatározott időtartamra vagy meghatározott útvonalra korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható;
- korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását, amit a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni;
- a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén a közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását megtilthatja;
- elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia, egyben kijelölhető a lakosság új tartózkodási helye.
Egymás utáni meghatalmazások
A parlament 2022. november 22-én fogadta el azt a törvényt, amely lehetővé tette a háborús veszélyhelyzet egymás utáni többszöri meghosszabbítását, alkalmanként legfeljebb 180 nappal. Ez a jogszabály már a kihirdetése napján 21 órakor hatályba is lépett.
Azóta három ízben hosszabbították meg a veszélyhelyzetet, a legutóbb április 10-én, amikor az Országgyűlés – 135 igen szavazattal, 47 nem ellenében – felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzetet 2024. november 19-ig meghosszabbítsa.
A törvénymódosítási javaslatot Tuzson Bence igazságügyi miniszter így indokolta:
Annak biztosítása érdekében tehát, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében, továbbá annak biztosítása végett, hogy az ország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit, a kormány a veszélyhelyzet további 180 nappal történő meghosszabbítására tesz javaslatot.
Veszélyhelyzeti rendeletalkotás
A veszélyhelyzetben hihetetlen mértékben felpörgött a jogszabályalkotás. A Wolters Kluwer Jogtárának adatai szerint 2020-ban 1367 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, 2021-ben 1517, 2022-ben 1446, tavaly 1567. Összehasonlításul: 2019-ben 912, 2018-ban 849, 2017-ben 1192, 2016-ban 1235 új jogszabály született.
2020-ban a veszélyhelyzetre hivatkozva 257 kormányrendelet született, vagyis az összes kormányrendelet (732) több mint harmada veszélyhelyzeti jogalkotásnak minősült. 2022-ben tovább nőtt a veszélyhelyzeti kormányrendeletek száma és aránya: a 637 kormányrendeletből már 267 (42 százalék) hivatkozott a veszélyhelyzetre. Tavaly ez az arány valamelyest csökkent: a 688 kormányrendeletből 202-t (29 százalék) alkottak meg rendkívüli jogrendre hivatkozva.
Két extrém példa a veszélyhelyzeti rendeletalkotásból:
- 2022. május 26-án a Kormányinfón bejelentették, hogy másnaptól új szabályok lépnek életbe a benzinkutakon. A Magyar Közlönyben aznap 23 óra 59-kor megjelent kormányrendelet kimondta, hogy éjféltől „az üzemanyag nem hatósági áras termék, ha azt külföldi rendszámú jármű töltésének céljából értékesítik”. Egy percük volt a kutasoknak felkészülni a változásra.
- 2023. október 4-én ugyancsak késő este jelent meg az a háborús veszélyhelyzetre hivatkozó kormányrendelet, amely alapján november 16-tól mentesültek az adófizetési kötelezettség alól a reprezentációs céllal adott borászati termékek. Ezzel a kormány jelentős keresletet teremtett „a palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékek” iránt az év végi ajándékozási időszakban, ami kétségkívül jól jött a gondokkal küszködő hazai borágazatnak.
(Borítókép: Orbán Viktor (első sor – k), Semjén Zsolt (első sor – b) és Gulyás Gergely (első sor – j) szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 24-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)