Sulyok távozása és Trócsányi visszautasítása után ki lesz az Alkotmánybíróság új elnöke?

Jelenleg az Alkotmánybíróságnak nincs elnöke. Mint ismeretes, a március 5-ei hatállyal Sulyok Tamást, a testület korábbi elnökét választották meg államfőnek. Eközben Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője február végén a Facebook-oldalán bejelentette:

Sulyok Tamás köztársasági elnökké választását követően a kormánypártok Trócsányi Lászlót, a Magyar Jogász Egylet elnökét jelölik az Alkotmánybíróság megüresedő helyére.

Igen ám, de Trócsányi március 28-án visszautasította a felkérést. Azt írta közleményében, hogy hosszas mérlegelés után arra az elhatározásra jutott, hogy a megtisztelő felkérésnek – egyetemi kötelezettségvállalásaira tekintettel – jelenleg nem tud eleget tenni.

Salamon vezeti a testületet

Információink szerint a volt igazságügyi minisztert formailag ugyan a megüresedett bírói helyre jelölte a Fidesz és a KDNP, de állítólag készen volt a forgatókönyv arra, hogy alkotmánybíróvá választása után nem sokkal a testület élére is megválasszák. Bár Trócsányi 2007 februárja és 2010 októbere között tagja volt az Alkotmánybíróságnak, és a 2011-es törvény szerint a 12 évre megválasztott bírók már nem újraválaszthatók, egy, a záró rendelkezések közé bújtatott szabály alapján az előzőleg kilenc évre megválasztott bírók egyszer mégis ismételhetnek.

Egyébként a korábbi elnököt, Sulyok Tamást még Trócsányi minisztersége alatt, 2014 őszén jelölték és választották meg a testület tagjává. Kettőjük szoros kapcsolatát az is bizonyítja, hogy az egykori szegedi ügyvéd 2013-as doktori értekezésének Trócsányi volt a témavezetője.

A távozó elnök rendezett körülményeket akart maga mögött hagyni, ezért február 27-én javaslatot tett a teljes ülésnek, hogy Salamon Lászlót válassza meg elnökhelyettesnek. Salamont titkos szavazással meg is választották. Így az is eldőlt, hogy az elnök megválasztásáig nem korelnök, hanem elnökhelyettes vezeti a testületet.

Id. Lomnicit és Patyit emlegetik

Korábban arról is beszámoltunk, hogy a színfalak mögött lezajlott államfői casting végén ketten maradtak: Sulyok Tamás és id. Lomnici Zoltán, azaz két alkotmánybíró. Ezért írtuk azt, hogy keveseket lepne meg, ha a kormánypártok az Alkotmánybíróság új elnökének a 69 éves id. Lomnici Zoltánt jelölnék, aki több mint négy évtizedes bírói, benne hétéves legfelsőbb bírósági elnöki tapasztalattal is rendelkezik.

Lehetséges jelöléséről id. Lomnici Zoltán nem kívánt nyilatkozni, de megbízható forrásból úgy értesültünk, hogy az alkotmánybíró nem ambicionálja az elnöki posztot. Trócsányi visszalépése után a Fidesz-frakción belül állítólag többen is annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy az új elnököt lehetőségek szerint a jelenlegi tagok közül kellene megválasztani.

Úgy hírlik, a kormánypártokban az is felvetődött, hogy Novák Katalin és Varga Judit közéletből távozása után kézenfekvő lenne a grémium élére női alkotmánybírót választani. Mindenesetre van kiből választani, hiszen ez idő szerint öt hölgy is tagja a testületnek: Czine Ágnes, Handó Tünde, Haszonicsné Ádám Mária, Hörcherné Marosi Ildikó és Varga Réka.

Megvárják a választásokat?

A kormánypártok azonban eddig nem rukkoltak elő újabb jelölttel. Pedig április 8-án az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága éppen azért ült össze, hogy szavazzon az új alkotmánybíró jelöléséről. A Demokratikus Koalíció már előzetesen közleményben jelezte, hogy „nem vesz részt a Fidesz színjátékában”, míg a többi párt közül is csak egyedül a Mi Hazánk állított jelöltet Bánovics Tamás ügyvéd személyében. Nos, az Igazságügyi Bizottság, amely mindösszesen 12 percet ülésezett, leszavazta a Mi Hazánk jelöltjét. A bizottság április 16-i ülésének napirendjén sem szerepel újabb alkotmánybíró-jelölt meghallgatása.

Amúgy volt rá precedens, hogy hosszabb ideig elnökhelyettes állt a testület élén: Sulyok Tamás hét hónapon keresztül, 2016. április 22-től november 22-ig elnökhelyettesként látta el az elnöki jogköröket.

(Borítókép: Haszonicsné Ádám Mária, Lomnici Zoltán, Patyi András és Varga Réka alkotmánybírók [b-j] esküt tesznek megválasztásuk után az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2023. július 4-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI)