Legfőbb ügyészség: észrevétlenül nem lehet belenyúlni a nyomozati anyagokba

,,Az ügyészség birtokában lévő nyomozati iratok törvénysértő megváltoztatására korábban sem volt reális lehetőség, az elmúlt évtizedben bekövetkezett informatikai forradalom pedig az ilyen jellegű beavatkozást még inkább lehetetlenné tette” – hangsúlyozta Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze arra reagálva, hogy van-e lehetőség befolyásolni a nyomozati anyagokat.

A digitális térben tárolt adatok több különböző helyen fellelhetők. A sajtószóvivő elmondta, hogy korábban a nyomozati iratok három, papíralapú példánya mozgott a hatóságok között. A digitális nyomozati iratok korában az iratok a felettes ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak vagy a nyomozási bírónak történő elküldésekor az adatok sokszorozódnak, megmaradnak az eredeti helyen, és generálódnak a címzettnél is.

A módosítás ténye informatikailag is visszakereshető lenne, nem beszélve arról, hogy az emberi emlékezet még ilyen módon sem törölhető 

– mutatott rá a sajtószóvivő.

Az ügyészség – akár manuális, akár digitális – iratkezelését jogszabályok és belső szabályozó normák határozzák meg azért, hogy az iratokhoz illegálisan senki ne férhessen hozzá. Azt, hogy a büntetőeljárás során keletkezett adatokat ki ismerheti meg, az egyes jogszabályok szintén szigorúan szabályozzák, hiszen sok esetben személyes vagy még inkább bűnügyi személyes adatról van szó.

Fazekas Géza rámutatott, hogy az utóbbi időben többször felmerült, sajnos még jogvégzett emberek részéről is, hogy a nyomozás során keletkezett iratokhoz képest a vádirat szűkebb körű lett. ,,Ez a büntetőeljárás természetes és jogszerű velejárója. A vádiratban az ügyészség csak azokat a cselekményeket írja le, amelyek kapcsán úgy ítéli meg, hogy a bűncselekmény az adott személy terhére kétséget kizáróan bizonyítható. Ha ezeken felül maradnak olyan cselekmények, amelyek nem minősülnek bűncselekménynek, vagy bár annak minősülnek, de nem bizonyíthatók, és további bizonyítékok beszerzésére nincs esély, akkor ezek nem fognak szerepelni a vádiratban. Nem is szerepelhetnek, ezt a jogszabály kizárja” – hangsúlyozta. 

Az Alaptörvény fontos mérföldkő volt az ügyészség történetében

Az alkotmányozók ekkor rögzítették azt a már létező tényt, hogy az ügyészség az igazságszolgáltatási rendszer része, tevékenysége ehhez a hatalmi ághoz tartozik. Fazekas Géza elmondta, hogy, ha megnézzük az európai országok ügyészségeinek alkotmányos helyzetét, akkor két típust fogunk találni. A végrehajtó hatalomtól, tehát a kormánytól független ügyészséget, mint a magyar ügyészség, vagy a kormánynak alárendelt ügyészséget, példaként említhető ez utóbbira az osztrák. Ez utóbbinál a kormány általában az igazságügyi miniszteren keresztül irányítja az ügyészség tevékenységét.

Alkotmányjogi szempontból az egyik esetben függetlennek tekinthető az ügyészség, míg a másik esetben nem. Kérdés azonban, hogy ennek a kategorizálásnak a jogállamiság és a hatékony működés szempontjából van-e jelentősége, emelte ki a főosztályvezető ügyész. ,,Igenlő válasz esetén azon országok jogállamisága megkérdőjelezhető lenne, amelyekben a kormánynak alárendelt ügyészség működik. Ilyen szakmai állásponttal azonban csak elvétve találkozunk, nem véletlenül.

Az ügyészség függetlenségének kérdése ugyanis sokkal inkább úgy merülhet fel, hogy az egyedi ügyek, tehát a konkrét büntetőügyek megítélése során az ügyészség pártatlanul és kizárólag szakmai szempontok alapján jár-e, járhat-e el. 

Majd hozzátette, a magyar ügyészség kapcsán mindez egyértelműen adott, a rendszerváltás óta egyetlen esetben sem merült fel olyan, konkrét tényekkel alátámasztott eset, amikor az ügyészség tevékenységét nem szakmai szempontok határozták volna meg.

Statisztikai adatok támasztják alá a szakmaiságot

A vádemelések túlnyomó többségében a bíróság osztja az ügyészség álláspontját. ,,Azokban az esetekben, amikor az ügyészség az eljárás megszüntetése mellett határoz, sok esetben lehetőség van pótmagánvádlói, illetve 2023. január 1-től a kiegészítő pótmagánvádlói fellépésre. Az előbbi eredményessége elenyésző, az utóbbi esetében az elmúlt több mint egy évben vádindítványt egyetlen esetben sem nyújtottak be.” A rendszerváltás környékén folytatott vita mára nyugvópontra jutott, Magyarország egyértelműen a végrehajtó hatalomtól független vádhatósági modellt választotta.

Az ügyészség teljes mértékben elkötelezett a korrupció elleni küzdelemben is

A főosztályvezető ügyész hangsúlyozta, hogy büntetőeljárást lefolytatni csak olyan cselekményekre lehet, amelyek megvalósítását az elkövetés idején a Büntető törvénykönyv büntetni rendelte. A közvélemény sok esetben olyan cselekmények büntetlenségét kéri számon, amelyek bár erkölcsileg kifogásolhatók, de nem minősülnek bűncselekménynek.

A jogalkalmazók azonban nem járhatnak el etikai megfontolások alapján, kizárólag a jogszabályi rendelkezéseket vehetik figyelembe.

Az, hogy a társadalom egyes tagjainak véleménye szerint mennyire elszaporodott egy bizonyos bűncselekménytípus, az ügyészség munkáján kívül eső kérdés. Sok esetben hivatkoztunk már az Európai Unió közvélemény-kutatásának, az Eurobarométernek a felmérésére, amely alapján az állapítható meg, hogy Magyarország korrupciós helyzete sokkal kedvezőbb ahhoz képest, mint amit az érzetek alapján készített egyes percepciós indexek mutatnak.

Ki kell emelni az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) ápolt szoros kapcsolatunkat. Az ügyészség minden, az OLAF-tól érkező igazságügyi ajánlás alapján vagy büntetőeljárást indít, vagy a megküldött dokumentumokat a már folyamatban lévő büntetőeljárásban értékeli. Szintén fontos utalni az Európai Ügyészséggel (EPPO) folytatott együttműködésre. Polt Péter, magyar legfőbb ügyész a nem részes államok legfőbb ügyészei közül elsőként írt alá együttműködési megállapodást Laura Codruta Kövesi európai főügyésszel. A két szervezet között az együttműködés a gyakorlatban is gördülékeny, a magyar ügyészség az EPPO-tól érkező megkereséseket kivétel nélkül teljesíti.

Kifogástalan az együttműködés az ügyészség és az uniós szakmai szervezetek között

Példaként említette az Eurojustot, amely az uniós országok ügyészségeinek munkáját segíti a súlyos, határokon átnyúló bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban. A magyar ügyészség az Eurojustnál aktivitásban az élmezőnyben van. Az igazságügyi együttműködés egyik legsikeresebb formáját a több ország részvételével kialakított közös nyomozócsoportok jelentik.

Az uniós jogi normák magyar ügyészségi alkalmazása szintén hatékony, azokkal kapcsolatban folyamatosak a képzések az ügyészek számára. Azt, hogy Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, a kormányzat alkotmányjogi érvekkel indokolta, de ez a kérdés nem tartozik az ügyészség kompetenciájába, ebben a kormányzat dönt.

Újabb és újabb elkövetési formák jelennek meg, a technológiai fejlődés, az országhatárok átjárhatóbbá válása ezt a folyamatot még inkább felgyorsította. ,,Elég például az online térben elkövetett bűncselekményekre gondolni. Az ügyészi munka hatékonysága szempontjából a legnagyobb kihívás, hogy az ügyészek ezzel a változással lépést tudjanak tartani. Mindez alapos elméleti és gyakorlati felkészültséget és folyamatos szakmai fejlődést igényel” – emelte ki az ügyészség sajtószóvivője.

„A magyar ügyészség önálló tudományos kutatóintézettel rendelkezik, ami ritkaság Európában. Az Országos Kriminológiai Kutatóintézet munkatársai a jogalkalmazás során felmerülő aktuális tudományos, dogmatikai kérdéseket vizsgálják. Az ezzel kapcsolatos elemzéseik, tanulmányaik – az önálló tudományos értékükön túl – az egységes jogalkalmazást segítik, az ügyészek mindennapi munkáját támogatják” – összegezte Fazekas Géza.

(Borítókép: Fazekas Géza. Fotó: ugyeszseg.hu)