Van Budapest határában egy rejtélyes felüljáró, amely senkihez sem tartozik

A gépjármű-tulajdonosok egyre gyakrabban találkozhatnak úthibákkal országszerte a növekvő forgalom miatt, pedig az illetékesek, példának okáért a Magyar Közút Nonprofit Zrt., állandó útellenőri szolgálatot működtetnek. Az erre a feladatra kiképzett és gyakorlott szakemberek előírt rendszerességgel vizsgálják át az utakat, és feljegyzéseket készítenek az úttest hibáiról, azok helyéről. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. tájékoztatása szerint a társaság munkatársai „az útellenőrzések során feltárt hibákat a legmegfelelőbb és leghatékonyabb technológiával javítják, ugyanakkor nagy figyelmet fordítanak a sérült és így balesetveszélyes padkák helyreállítására is”.

Vannak azonban olyan szakaszok, amelyek jogi hovatartozása nem igazán egyértelmű, így nem is kapnak állandó ellenőrzést. 

Tudták, hogy van egy felüljáró az M5-ös autópálya felett, ami senkihez sem tartozik? 

– így kezdte levelét a napokban egy olvasónk, aki egy hatalmas útfolytonossági hibára, vagy ahogy a legtöbben nevezik, kátyúra, illetve az akörül kialakult rejtélyes jogi hercehurcára hívta fel lapunk figyelmét. A kérdéses lyuk az M5-ös autópálya felett átívelő felüljáró közepén, Budapest déli határában tátong, immár hónapok óta.

„December óta egy mély, balesetveszélyes kátyú nehezíti a forgalmat, ahol naponta haladok át” – írta olvasónk a levelében. Budapest felől több áruházlánc vásárlói és a Pestszentimre, Alacskai úti lakótelep térségében élők naponta haladnak át ezen a szakaszon. Olvasónk elmondta, hogy már februárban nagy és mély volt a lyuk, ráadásul éppen a keréknyomnál található a hatalmas úthiba. Az ügyben levelezni kezdett, hogy megtudja, kihez is tartozik valójában ez az útszakasz, ám nem volt teljesen egyértelmű, pontosan kit is kellene keresni. 

Kihez érkezhet a bejelentés?

A kátyúkárt ugyanis mindig az adott út kezelőjéhez kell bejelenteni. A Magyar Közút tájékoztatása szerint

az ország útállománya közutakra és magánutakra oszlik. A közutak állami tulajdonú országos közutak és önkormányzati tulajdonú helyi közutak. Az országos közutak hossza 32.552,1 km, ehhez társult 2018-ban körülbelül 1000 km kerékpárút-hálózat is. A helyi közutak hossza 183.988,6 km.

A Magyar Közút honlapján arra is választ találni, miért kátyúsak az utak.

Azt írták, hogy „a magyar fő- és mellékúthálózat átlagéletkora 40 év felett van. Az utakat a mainál eleve kisebb teherbírásra és forgalomra tervezték. Az elöregedett burkolatokon a hideg és csapadékos teleken időszakosan megnő a kátyúk száma. Társaságunk folyamatosan nagy erőkkel dolgozik ezek megszüntetésén. Természetesen az autópályák átlagéletkora jóval alacsonyabb, ebből is következik, hogy ritkábban fordulnak elő rajtuk úthibák.”

,,A Kormány által korábban kiírt koncessziós eljárás eredményeképpen 1237 km gyorsforgalmi útszakasz üzemeltetési feladatát adta át az állam 2022. szeptember 1-től." - olvasható a Magyar Közút honlapján. Azt írták, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a nála maradó gyorsforgalmi szakaszokon túl a jövőben továbbra is 31 ezer kilométernyi, településeket összekötő, illetve azokon átmenő országos fő- és mellékút üzemeltetési, valamint fenntartási feladatait is ellátja a minden évben előre meghatározott költségvetési forrásaiból. A településeken belüli utak többségét, összesen több mint 140 ezer kilométernyi utat a jövőben is a helyi önkormányzatok kezelnek. Budapesten belül a fő- és tömegközlekedési útvonalak a fővárosi önkormányzathoz (a Budapest Közút Zrt. a fővárosi önkormányzat cége), a többi út pedig a kerületi önkormányzatokhoz tartozik. Magánút és magánparkoló karbantartásáért az felel, akinek a területéhez tartozik az út, adott esetben a jogi személy. 

Egy felüljáró mint magánút? 

Az Index az említett, rejtélyes kátyú ügyében ezért szintén levelet írt Magyar Közút Nonprofit Zrt.-hez, hogy kiderítsük, pontosan kinek a felelőssége a kátyú. Megkeresésünkre azt válaszolták, hogy „a kérdéses felüljáró az Auchan kezelésébe tartozik, így ők az illetékesek.” 

Az ügyben ezért írtunk az áruházláncnak is, az ő válaszuk alapján azonban nem ilyen egyszerű az ügy. 

„Köszönjük kérdését és észrevételét. Már mi is jeleztük a problémát a Magyar Közút Zrt.-nek. Miután az útkezelő személyére vonatkozó rendelkezés nem teljesen egyértelmű, ismét egyeztetünk velük” – írta az áruházlánc, majd hozzátették:

az Auchan Magyarország arra is hajlandó, hogy mielőbb maga hárítsa el a valóban balesetveszélyes úthibát. Haladéktalanul intézkedünk a kátyú kijavításáról.

Cikkünk megjelenése után a Magyar Közút Nonprofit Zrt. azt írta, idézzük: ,,A kérdéses csomópontrendszer 2000-ben kapott ideiglenes forgalomba helyezési engedélyt a Központi Közlekedési Felügyelettől. Ezen határozat szerint a csomóponti ág az Auchan kezelésébe került. Ezt erősítette meg az egykori Állami Autópályakezelő és az Auchan közötti együttműködési megállapodás. Ez azt jelenti, hogy a kérdéses felüljáró burkolatának üzemeltetése sem társaságunk, sem cégünk jogelődjeihez nem tartozott, ez a különböző megállapodásokból is kiolvasható. Tehát nem igaz az az állítás, hogy ne lenne kezelője ennek az útszakasznak. Annak is utána jártunk, hogy kaptunk-e bármilyen hivatalos írásos bejelentést a burkolatállapotra vonatkozóan, de a Pest vármegyei igazgatóságunkhoz vagy az illetékes szigetszentmiklósi mérnökségünkhöz sem érkezett."

Baj esetén kihez lehet fordulni?

Ha valaki egy hatalmas kátyúba belehajt, akár egyből defektet kaphat. A Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője arról tájékoztatott, hogy az úthibák miatti balesetek elszenvedőinek a bejelentéssel a közút fenntartójához kell fordulnia, amely azonban kizárólag olyan esetben fizet kártérítést, ha a közútkezelő felelőssége egyértelmű, a jogalap pedig tisztázott. Magánút esetén pedig annak kezelőjéhez.

A káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során.

A Mabisz a honlapján is felhívja a figyelmet arra, hogy az esetet mindig alaposan kell dokumentálni, így készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

Aki rendelkezik kátyúbiztosítással, annak nem az útkezelőnek, hanem a saját biztosítójának kell bejelentenie be a kárt. „A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni.” A Mabisz szerint kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért.

(Borítókép: Tövissi Bence / Index)