Jogi lépéseket tesz a magyar állam Brüsszellel szemben az autópálya-szerződés megvédésére

Brüsszel ismételten kettős mércét alkalmaz Magyarország kárára. Most mondvacsinált okokra hivatkozva kötelezettségszegési eljárást indított a legmagasabb követelményrendszernek megfelelő autópálya-koncesszió kapcsán, amelyet hasonló tartalmú beruházásoknál számos más tagállamnak engedélyezett – írja Kormányzati Tájékoztatási Központ.

A közlemény azt állítja, hogy ugyanígy járt Spanyolország is, ott két autópálya-koncesszió miatt indítottak kötelezettségszegési eljárást. A Magyar Állam stratégiai célja egy magas színvonalú, fenntartható közúthálózat üzemeltetése és fejlesztése a gazdaság fejlődésének és a társadalom mobilizációjának elősegítése érdekében. Ezen stratégia a következő célokat teljesíti:

• A gyorsforgalmi utak országhatárokig történő meghosszabbítása, a nyugat–kelet és nyugat–dél irányú korridorok teljes mértékű kiépítése, és átengedő kapacitásuk növelése. Az úthálózat nyugat-európai szinten történő üzemeltetése, erősítve és biztosítva Magyarország tranzitszerepét.
• A gyorsforgalmi utak 30 percen belüli elérhetősége a lakosság túlnyomó részének biztosított legyen, ezzel javítva a társadalom mobilizációját és az elérhetőséget a gazdasági centrumok irányába.
• A vármegyeszékhelyeket és megyei jogú városokat magas minőségi szinten üzemeltetett gyorsforgalmi úthálózat kapcsolja össze.
• A rövidebb menetidővel és biztonságosabb közlekedéssel jelentős társadalmi hasznok generálása a magyar társadalom számára.

A fenti kiemelt jelentőségű nemzetgazdasági célok megvalósulását szolgálta az új koncessziós szerződés megkötése, mely alapján a koncesszor vállalta a gyorsforgalmi utak hosszú távú, magas színvonalú üzemeltetését és működtetését, valamint 10 éven belül 317 kilométer új autópálya megépítését és 265 kilométer autópálya bővítését, melyek megvalósítására európai uniós forrás hiánya, elmaradása miatt a Magyar Állam nem lenne képes.

A koncessziós szerződés megkötésének előkészítése során vizsgált európai és nemzetközi autópálya-koncessziós szerződések alapján megállapítható, hogy az európai autópálya-koncessziós szerződések többségének hossza jellemzően a 26–35 éves sávban található, így a magyar koncesszió 35 éves időtartama a nemzetközi gyakorlattal teljes mértékben összhangban áll. Számos olyan európai autópálya-koncessziós szerződés létezik, amelyek időtartama 50-80 év körül van – áll a kormány közleményében.

Ha országok szerint kibontjuk, akkor az látszik, hogy Spanyolországban az egyik legelterjedtebb megoldás a koncesszió az autópályák építésére és üzemeltetésére. Az összesen 45 spanyol sztráda zöménél 30–35 éves határidőket alkalmaznak, de többször találni 55, valamint 75 éves időtartamokat is.

Az Egyesült Királyság területén 28 koncesszió fut vagy futott, legnagyobb részben 30–35 éves időtartammal.

Németországban ugyancsak népszerűnek számít a koncesszió, itt 21-szer épült így autópálya-szakasz. Ezek kivétel nélkül 30 évre szóló jogosultságok.

Franciaországból 12 koncessziós szerződésből három – A19, A28 (Rouen–Alencon), A41 – 60 évnél is hosszabb idejű jogot adott a koncesszor kezébe, másik négy pedig 55 évre szólót. Az olaszoknál se ritka a kiszervezés, ráadásul az 50 éves futamidőre is van példa, ilyen Milánó második körgyűrűje, az A58.

Ezenkívül lengyel, szlovák, belga, osztrák, ír, portugál és ausztráliai koncessziós sztrádaépítések is történtek, vagyis kijelenthető, hogy egy széles körben használt modellről van szó.

A kormány közleménye szerint a kabinet a magyar emberek életminőségének és életszínvonalának emelése érdekében a magyar gazdaság fejlődése oldalán áll, ezért a jogszerűen megkötött és Brüsszel részéről megalapozatlan indokok miatt támadott koncessziós szerződés megvédése érdekében megtesz minden szükséges jogi lépést.