Milyen Kína? Sorban jönnek a német befektetések Magyarországra

Magyarország és Németország gazdasági kapcsolatai már évtizedek óta szorosak, amit hazánk uniós tagsága csak megerősített. Budapest és Berlin politikailag is közeledett egymáshoz, aminek szimbóluma a német nehézipar nagyarányú tőkekihelyezése hazánkba. A győri Audi-, a kecskeméti Mercedes- és a debreceni BMW-gyár után a német hadiipar is megérkezett Magyarországra a Rheinmetall révén.

ami azonban kényszerpályákat is szül. A hagyományos autóipar, amire az elmúlt két évtizedben a magyar gazdaság épült, nagyjából 2030-ra megszűnik, ezért Magyarországnak új irányokba kell tekintenie.

Az egyik ilyen a kínai, illetve dél-koreai akkumulátorgyárak bevonzása, amelyek így közvetlen összeköttetésbe kerülnek a német autógyárakkal, ami lehetővé teszi az elektromos autók gyártását. A meglévő infrastruktúra nagy előnye lehet Magyarországnak még úgy is, hogy az uniós szinten legalacsonyabb, kilencszázalékos társasági adót kiváltja a 15 százalékos globális minimumadó.

Arról már korábban írtunk az Indexen, hogy az USA kezdeményezésére az OECD-tagországokban idén bevezetett intézkedésnek milyen hatásai lehetnek, azonban a német tőke hazánkba áramlásának a két ország közti politikai viszony is gátat szabhat, amennyiben azok nagyon rossz irányba fordulnának.

A külföldi multinacionális vállalatok az extraprofitadó mellett arra is panaszkodtak az elmúlt időszakban, hogy kormányközeli körökből nyomást gyakorolnak rájuk, hogy adják el hazai vállalkozóknak a leányvállalataik egészét vagy jelentős részét. Ehhez kapcsolódóan a SPAR-ügyről az Indexen is beszámoltunk.

Hogyan változott a német befektetések értéke?

A Bloomberg cikke szerint Magyarország egyre rizikósabb terep a német befektetőknek, és azt az állítást is megfogalmazza, hogy

a német befektetések értéke három év alatt a harmadára esett vissza.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a Németországból érkező közvetlentőke-befektetések értékét tekintve a 2020-as, koronavírusos év jelentett nagymértékű, 1 milliárd 664,6 millió eurós mínuszt, azonban 2021-ben ez az adat már 266,4 millió eurós, 2022-ben pedig 1 milliárd 698,6 millió eurós pluszban volt.

A 2023-as év teljes egészére még csak előzetes becslések vannak, azonban a német közvetlentőke-befektetések értéke valószínűleg jócskán meghaladta a 400 millió eurós pluszt.

Amennyiben a 2020 és 2022 közötti adatokat nézzük, akkor a három év összesített egyenlege 300,3 millió eurós plusz, szemben a 2019-es év 449,5 millió eurós pluszával. A Bloomberg állítása tehát teljesen helytálló, hiszen az elmúlt három, lezárt év összesített eredménye 66,8 százaléka a 2019-esnek.

A politikai feszültségek nem befolyásolták a befektetési kedvet

Azonban az már kérdéses, mennyire lehet messzemenő következtetéseket levonni ebből az adatból. Az uniós csatlakozást követő három évben nagyon nagy volt a német befektetési kedv hazánkban, a 2 milliárd 542,5 millió eurós pluszt hozó 2006-os évet csak a 2 milliárd 594,6 millió eurós hasznot hozó 2011-es tudta felülmúlni.

A második Orbán-kormány hatalomra kerülése utáni három év (2010–2012) szintén magas német befektetési kedvet hozott, az azóta eltelt időszakban pedig mindössze három évben zárt mínuszban a német közvetlentőke-befektetések értéke.

Német közvetlentőke-befektetések Magyarországon	érték (millió euró)
2010	2 310,1
2011	2 594,6
2012	1 176,1
2013	219,1
2014	859,6
2015	-193,7
2016	1 371,6
2017	1 457,2
2018	-606,4
2019	449,5
2020	-1 664,6
2021	266,4
2022	1 698,6

Ebből kettő válságokhoz köthető: 2015-ben a menekültkrízis, 2020-ban a koronavírus-járvány az, amivel magyarázni lehet a visszaesést, 2018-ban viszont a 2015-öshöz képest is komolyabb, 606,4 millió eurós mínuszban zártunk. A közvetlentőke-befektetések értéke egyébként évről évre ingadozó, a németországi kormányváltást követően pedig nem látunk a korábbi éveket jellemző trendekhez képest komolyabb változást, sőt, 2022-ben a német közvetlentőke-befektetések értéke 2011 után a legmagasabb szinten volt.

Kiemelt befektetési célpont Magyarország

A környező országok, köztük Szlovákia és Csehország gazdasága is jelentős mértékben épít a Németországból érkező befektetésekre, az elmúlt három év magyarországi eseményeit pedig éppen ezért érdemes regionális összehasonlításban is vizsgálni.

A Szlovák Nemzeti Bank, valamint a Cseh Nemzeti Bank külföldi közvetlentőke-befektetésekre vonatkozó adatbázisai szerint Csehországban szinte ugyanazok a folyamatok zajlottak le, mint hazánkban: a koronavírus-járvány által legjobban sújtott 2020-as évben nagyobb mértékű német tőkekivonás volt Csehországból, de úgy tűnik, a tavalyi évben kimagasló pluszban tudták zárni.

utóbbiban gyakorlatilag évről évre folyamatos a német befektetések kivonása.

Az összesített magyar eredménnyel, azaz a 300,3 millió eurós plusszal szemben ezt a három évet a szlovák gazdaság 888 millió 631 ezer eurós mínuszban, a cseh pedig 141 millió 900 ezer eurós mínuszban zárta a német közvetlentőke-befektetések terén.

Német közvetlentőke-befektetések értéke (millió euró)	Csehország	Szlovákia	Magyarország
2020	-1 201,3	-790,5	-1 664,6
2021	344,6	-98,2	266,4
2022	714,8	-235,1	1 698,6
2023	1969,9 (előzetes)	nincs adat	426,8 (előzetes)

Az adatokból tehát összességében azt lehet megállapítani, hogy a 2020-as németországi kormányváltást követően a két ország között fellángoló politikai feszültségek érdemben nem befolyásolták az elmúlt évek német gazdasági tevékenységét Magyarországon, ami regionális összevetésben is kimagasló.

(Borítókép: Orbán Viktor és Stefan Hartnung. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán /  MTI)