Áder János: Sem a regionális, sem a globális hatalmi vetélkedés nem segíti a vízválság megoldását

Áder János felszólalását ismertetve – az MTI-nek telefonon nyilatkozva – kifejtette: három legfontosabb természeti erőforrásunk a föld, a víz és a levegő. Mindannyian tudjuk – mondta –, ezer év is kell ahhoz, hogy egy-két centiméter termőföld jöjjön létre.

A volt köztársasági elnök szerint ennek ellenére úgy használjuk a termőföldet, hogy évente egy új-mexikónyi területből lesz sivatag. Ráadásul az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2050-re azt jósolja, hogy a termőföldek 90 százaléka leromlott állapotú lesz – tette hozzá. Mindeközben kétmilliárddal növekszik a világ népessége, egyre kevesebb lesz az egy főre eső édesvíz mennyisége.

Áder János azt vetette fel, miként lehet ilyen körülmények között megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel ellátni a lakosságot.

Emlékeztetett: 2015-ben Párizsban eldöntötték, hogy csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás és a levegő szén-dioxid-koncentrációja.

Kilenc év elteltével szomorúan állapíthatjuk meg, hogy lényegében sem a kibocsátás nem csökkent, sem a koncentráció. Mindkettő nőtt 

– mutatott rá.

A volt köztársasági elnök ismertetése alapján a konferencián több alkalommal is elhangzott az a megállapítás, hogy víz nélkül nincs élet, vagy másként fogalmazva: a víz az élet forrása.

Felhívta a figyelmet arra: miközben ezt mindannyian tudjuk, a világon a szennyvíz 80 százaléka még mindig tisztítatlanul kerül vissza a víztestekbe. Ennek következtében kétmilliárd ember szennyezett vízforrásból kénytelen kielégíteni vízigényét. Áder János megjegyezte: 100 évvel ezelőtt ennyien éltek a Földön.

Úgy fogalmazott: tudjuk, hogy a víz az élet forrása, mégis évente kétmillió tonna műanyagot juttatunk a tengerekbe és az óceánokba. 55 évvel ezelőtt ennyi műanyagot termeltek a világon évente.

Áder János közölte: Balin egy újabb nyilatkozatot készülnek elfogadni a víz fontosságáról és a fenyegető vízválságról. A probléma azonban szerinte ettől láthatóan még nem oldódik meg.

Magyarország szerepéről szólva kiemelte: eddig három víz-világtalálkozót és két fenntarthatósági expót szervezett az ország, ezeken a problémák számbavétele mellett elsősorban a megoldásokat mutatta be, legyen szó a vízbázis védelméről, szanitációról, az öntözés biztosításáról vagy a takarékosabb vízfogyasztásról. Tavaly pedig New Yorkban negyven javaslatot tett le Magyarország az asztalra, amelyek segítségével Afrikában töredékáron lehetne megoldani a víz tisztítását.

A volt köztársasági elnök hangsúlyozta, a problémákat évek óta látni, a technológia jó része rendelkezésre áll, a politikai szándék viszont már csak nyilatkozatokban érhető tetten, és az ehhez hasonló tanácskozások végén a résztvevők mindig arra jutnak, hogy kevés a pénz.

Áder János a felszólalását idézve az MTI-nek azt mondta: fel kell tenni több kérdést.

• A GDP hány százalékát költjük katonai kiadásokra és mennyit a vizesinfrastruktúrára?
• Alkalmazzuk-e a már másutt bevált jó megoldásokat? 3. Indítunk-e reményt keltő pilotprojekteket? 

Hozzátette azt is: gondolunk-e arra, hogy sem a regionális, sem a globális hatalmi vetélkedés nem segíti a vízválság megoldását.