Így védik a magyar állam titkait

Rendszerváltáson átível a jogi szabályozás, amely annyira pártsemleges, valamint politikasemleges, hogy ugyan új rendszerek vannak, mégis a régi szabályokat használják, hangsúlyozta Gál István László ügyvéd, tanszékvezető egyetemi tanár, akit a magyar állam titkainak védelméről, a minősített adatra vonatkozó büntetőjogi szabályozásokról kérdeztünk. A professzor rámutatott, hogy

Ferenc József császár egy pátenssel léptette hatályba 1855-ben Magyarországon az osztrák katonai büntető törvénykönyvet annak a titokvédelmi rendszerével együtt, amely az osztrák, német nyelvű katonai büntető törvénykönyv volt.

Magyarországon egészen 1931-ig alkalmazták, ami az ügyvéd elmondása alapján azért is számít elképesztőnek, mert időközben a magyar történelem sorsfordító fejezete volt Trianon, ezen túlmenően pedig egy német nyelvű jogszabály volt hatályos az országban. Szólt arról, hogy a Horthy-rendszerben meghozott katonai büntető törvénykönyv és annak a titokvédelmi rendszere sokáig hatályban volt akkor is, amikor már három éve lezárult a második világháború, de akkor még mindig a titokvédelmi szabályokat alkalmazták. „Csendes terület”, így értékelte az ügyvéd a titokvédelmi szabályokat, amelyek szerinte száz százalékban szakmai szabályoknak minősülnek.  

Milyen titkokat védenek? Kinek az érdekeihez fűződik?

Titok mindaz, amihez valakinek valami érdeke fűződik, hogy ez ne kerüljön nyilvánosságra, és ne kerüljön mások birtokába, a birtokos mindenféle védelmi intézkedést megtett az általános fogalom alapján. A titkok különböző érdekeket védhetnek: az ügyvéd szerint lehetnek egyéni érdeket védő, amikor magántitokról beszélünk, csoportérdeket védő, mint az üzleti titok, valamint össztársadalmi érdekeket védenek a minősített adatok.

Minősített adat fogalma

A minősített adatok négy kategóriába sorolhatók, ami a korlátozott terjesztésű, a bizalmas, a titkos és a szigorúan titkos felosztást jelenti. Attól függően lehet a négy kategória valamelyikébe besorolni a titkot, illetve minősíteni, hogy milyen kárral járna, ha nyilvánosságra kerülne. A legenyhébb a korlátozott terjesztésű titok nyilvánosságra kerülése okán, amikor például a matematikaérettségi tételek az érettségi napján nyolc óráig minősített adatnak, korlátozott terjesztésűnek minősülnek, ugyanis ha kiderülnének, jelentős anyagi kárral járna egy új feladatsor összeállítása – mondta az ügyvéd.

A szigorúan titkos adat megsértése a legsúlyosabb sértést jelentheti, ugyanis több ember élete kerülhet veszélybe, ha kiderülne a titok tartalma. Gál István László megjegyezte, abban az esetben, ha egy fedett nyomozó beépülne egy bűnszervezetbe vagy egy terrorszervezetbe, nemcsak a saját, hanem az egész családjának az élete is veszélybe kerülhet, amennyiben ez az információ nyilvánosságra kerül, vagyis illetéktelen személy számára hozzáférhetővé válik. „A négyfokozatú skála az alapján dől el, hogy milyen szinten minősített az adott adat, hogy milyen kárt okozna, amennyiben kiszivárogna.”

Egy piramisrendszer rajzolódik ki: a szigorúan titkosból van a legkevesebb, és a korlátozott terjesztésű a legtöbb, hangsúlyozta az ügyvéd, aki hozzátette, olykor „megbicsaklik” a piramis, ugyanis a bizalmas megelőzi a korlátozott terjesztésűt, de elmondható, hogy egy piramist alkotnak. Lakosságarányosan kijelenthető, hogy meglehetősen magas a minősített adatok száma az Amerikai Egyesült Államokhoz viszonyítva is.

Az adatok hozzáférhetősége

„Három feltétele van annak, hogy valaki minősített adatokkal dolgozzon” – jegyezte meg a tanszékvezető. Azoknál a szervezeteknél, amelyeknél minősített adatokat kezelnek, általában van egy úgynevezett biztonsági vezető, aki kiállít egy személyi biztonsági tanúsítványt, amely tartalmazza, hogy az adott személy milyen szintű minősített adathoz férhet hozzá.

A megfelelést követően állíthatják ki a tanúsítványt. A kettes számú feltétel, hogy a biztonsági vezető kiad egy felhasználói engedélyt, amely tartalmazza, hogy konkrétan milyen tevékenység végezhető a minősített adattal, tehát megismerheti vagy sokszorosíthatja is. A harmadik a titoktartási nyilatkozat. A három feltételt követően dolgozhat az adott munkavállaló a minősített adatokkal.

A titkos adatokhoz bizonyos személyek feltétel nélkül hozzáférhetnek

Az államfő, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság tagjai, az Országgyűlés elnöke, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke úgy dolgozhat minősített adatokkal, hogy nincs titoktartási nyilatkozata, nem végeztek nemzetbiztonsági ellenőrzést, és nem kapott személyi biztonsági tanúsítványt, valamint nincs felhasználói engedélye sem, hangsúlyozta az egyetemi tanár, aki elmondta, hogy

a magyar államigazgatásban a magas szintű csúcsvezetőknek azért nem kell eleget tenni ennek a kritériumnak, mert a hatalmi ágak megosztása (törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás) összekeveredne egy esetleges előírás okán.

A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szolgálat felügyelő minisztere lenne a mindenkori államigazgatásban a legerősebb pozíció, hogyha eldönthetné például, hogy nem ad kockázatmentes biztonsági szakvéleményt, mondjuk, a miniszterelnöknek, a legfőbb ügyésznek vagy a köztársasági elnöknek, mert így egy miniszter erősebb pozícióba kerülne, mint az összes többi állami vezető.

De lege ferenda – avagy szükséges egy jövőbeli változás?

A titokvédelmi szabályok adminisztratív szabályozása azért adekvát, mert a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény értelmében mindenben igazodtunk a nyugati titokvédelmi szabályokhoz, amelyeket a NATO és az Európai Unió is használ az ügyvéd szerint, aki elmondta, hogy Magyarország leginkább a német mintát vette alapul.

Gál István László elmondta, a kémkedés három változata esetében a szigorúan titkos mellett a bizalmas és a titkos minősítésű adat kiszolgáltatása is belefoglalható lenne egy minősített esetbe, akár úgy, hogy ezen két adatfajtának külön minősített esetet képezünk, öttől tíz évig terjedő büntetési tétellel, a szigorúan titkos minősítésű adat kiszolgáltatásával történő elkövetés esetében pedig maradhatna az öttől tizenöt évig terjedő büntetési tételkeret. Kitért arra is, hogy

a korábbi büntetőjogi szabályozás egy kitétele alapján minősített adattal visszaélés miatt akkor indulhatott eljárás, ha a minősítőt megkérdezik, és a minősítő kéri a büntetőeljárás megindítását.

„Aki az adott adatot minősítette, rendelkezik azzal a tudással, hogy eldöntse, keletkezett-e érdeksérelem, amennyiben egy vagy több személy azt a minősített adatot abban a formában megszerezte” – tette hozzá Gál István László.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: jdwfoto / Getty Images)