Ezért törölte a Facebook Orbán Viktor beszédét – majd tette vissza

Mint arról az Index is hírt adott, a Meta (Facebook) törölte az M1 Híradó közösségi oldaláról Orbán Viktor miniszterelnök Békemeneten elmondott beszédének felvételét. A közmédia weboldala, a hirado.hu szerint a Meta indokolásában azt állította, hogy a felvételen

veszélyesnek minősített személyekhez és szervezetekhez kapcsolódó szimbólumokat osztottak meg, illetve veszélyes személyeket és szervezeteket dicsőítettek és támogattak.

A köztévé közösségi oldala felülvizsgálatot kért a döntés kapcsán. Az elbírálás után a Facebook feloldotta a tiltást, és ismét elérhetővé tették Orbán Viktor margitszigeti beszédét.

Uniós rendelet a digitális szolgáltatásokról

Nincs új a nap alatt. Fél évvel ezelőtt is fellobbant a vita a magyar nyilvánosságban arról, vajon jogában áll-e a Facebooknak, hogy felhasználói fiókokat töröljön a saját felületéről. Akkor az adta a kérdés aktualitását, hogy a legnagyobb közösségi médiaplatform egy sajtótermék, nevezetesen a pestisracok.hu fiókját függesztette fel a közösségi szabályok megsértése miatt. Most pedig az vet fel jogi kételyeket, hogy a Facebook – ha csak átmeneti időre is, de – törölte a miniszterelnök beszédének felvételét a köztévé közösségi oldaláról.

Időközben a jogi környezet is megváltozott, hiszen a biztonságosabb és nyitottabb digitális tér megteremtése érdekében

A szólásszabadság aránytalan korlátozása

Török Bernát egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének vezetője lapunknak elmondta: az uniós rendelet által eldöntött legfontosabb érdemi kérdés, hogy a platformszolgáltatóknak a közösségi szabályaik érvényesítése során figyelemmel kell lenniük felhasználóik szólásszabadságára, és nem hozhatnak olyan intézkedést, amely azt aránytalanul korlátozná.

Török Bernát 2023. május 19-én

Fotó: Kaszás Tamás / Index

Az alkotmányjogász szerint a közösségi médiaplatformok érdekei és a szólásszabadság szempontjai közti mérlegelés dinamikáját a szólásszabadság lényeges tartalma határozza meg. „Minél inkább egy legitim társadalmi vitában való részvételként értelmezendő egy adott véleménynyilvánítás, annál kevésbé hozhatók fel vele szemben jogosnak vélt platformüzemeltetői érdekek” – magyarázta a kutatóintézeti igazgató. Hangsúlyozta:

az öncélú sértegetést, gyalázkodást moderálással sújthatja a Facebook, de attól már nem óvhatja meg a felhasználóit, hogy nekik nem tetsző nézőponttal találkozzanak a felületén.

„A leghevesebb kultúrharcos témákban sem elég a beavatkozáshoz, hogy az egyik álláspont támogatói a versengő véleményeket önmagukban véve is sértőnek, kirekesztőnek tartják” – magyarázta a kutatóintézeti vezető, aki szerint az sem kifogásolható, ha a versengő véleményeket vehemensen, érzelmi fűtöttséggel, akár túlzásokkal képviselik a nyilvánosságban. A társadalmi kérdések megvitatása körében egészen addig nem kerekedhet felül a platform állított érdeke a felhasználóinak és reklámozóinak biztosítani szándékozott „safe space” fenntartására, amíg adott véleménynyilvánítás át nem lép a kifogásolható, személyeket és közösségeket célzó gyalázkodások körébe.

A köztévé közösségi oldalának átmeneti tartalomtörlése kapcsán Török Bernát megjegyezte: lenne mit tisztázni és ütköztetni, hogy ki mit ért „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” alatt.

(Borítókép: Orbán Viktor 2024. június 1-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!