Index-értesülés: megszületett a döntés, Juhász Imrét jelölik a kormánypártok az Alkotmánybíróság új elnökének

Az Alkotmánybíróságnak három hónapja nincs elnöke. Mint ismeretes, a március 5-i hatállyal Sulyok Tamást, a testület korábbi elnökét választották meg államfőnek. Eközben Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője február végén a Facebook-oldalán bejelentette:

Igen ám, de Trócsányi március 28-án visszautasította a felkérést. Azt írta közleményében, hogy hosszas mérlegelés után arra az elhatározásra jutott, hogy a megtisztelő felkérésnek – egyetemi kötelezettségvállalásaira tekintettel – jelenleg nem tud eleget tenni.

A távozó elnök rendezett körülményeket akart maga mögött hagyni, ezért február 27-én javaslatot tett a teljes ülésnek, hogy Salamon Lászlót válassza meg elnökhelyettesnek. Salamont titkos szavazással meg is választották. Így az is eldőlt, hogy az új elnök megválasztásáig nem korelnök, hanem elnökhelyettes vezeti a testületet.

Ki lesz a nyolcadik elnök?

A kormánypártok ezután nem rukkoltak elő újabb jelölttel. Pedig április 8-án az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága éppen azért ült össze, hogy szavazzon az új alkotmánybíró jelöléséről. A Demokratikus Koalíció már előzetesen közleményben jelezte, hogy „nem vesz részt a Fidesz színjátékában”, míg a többi párt közül egyedül a Mi Hazánk állított jelöltet Bánovics Tamás ügyvéd személyében. A Mi Hazánk jelöltjét azonban az igazságügyi bizottság leszavazta.

Mint azt megírtuk, az új alkotmánybíró, illetve az elnök jelölésével a kormánypárti frakciók megvárják a június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választásokat.

Kormányzati forrásból úgy értesültünk, hogy a koalíciós pártok Juhász Imre alkotmánybírót jelölik az Alkotmánybíróság új elnökének.

Juhász lehet az Alkotmánybíróság nyolcadik elnöke.

Szűk tíz hónap

Juhász Imre 1963-ban született Budapesten, 1986-ban szerzett jogi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán. 1989-ben jogi szakvizsgát tett, majd 2000-ben európai jogi szakjogász másoddiplomát szerzett. 2011-ben megkapta a PhD-fokozatot. 1990 és 2013 között ügyvédként is tevékenykedett. Az 1990-es évek első felében – délvidéki és erdélyi menekültek jogi képviseletének ellátásával – részt vett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által szervezett jogvédő programban. A 2006 őszi tömeges emberi jogsértések okainak feltárására létrehozott Civil Jogász Bizottság alapító tagja. 2008-tól a Független Rendészeti Panasztestület tagja, 2010-től 2013-ig, alkotmánybíróvá választásáig, a testület tagja és elnöke. Az Országgyűlés 2013. március 25-én választotta meg április 3-i hatállyal 12 évre alkotmánybírónak.

Az alkotmánybíró egy korábbi interjújában kifejtette:

Állampolgárként és jogászként is meggyőződésem, hogy egyre inkább szükség van az Alkotmánybíróságra, mint egy olyan fórumra, amelynek feladata az alapvető jogaiban megsértett állampolgárok, más személyek védelme. És akkor még nem említettük a jogalkotó szervek esetleges Alaptörvénnyel ellentétes tevékenységét. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy merre tart az alkotmánybíráskodás, az a véleményem, hogy – bár a magyarországi joguralom mindenkori helyzete is bármikor vethet fel alkotmánybírósági szinten megválaszolandó, eddig szokatlan kérdéseket – ezt nemcsak a magyar belpolitika, hanem szélesebb nemzetközi helyzet is befolyásolhatja. Amely bizony – A tanú című film örök érvényű megállapításával élve – »fokozódik«.

Juhász Imre alkotmánybírósági elnökké választása esetén szűk tíz hónapig maradhat a testület élén.

(Borítókép: Juhász Imre 2020. július 14-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)