Kedden már szavaznak Juhász Imre alkotmánybírósági elnökségéről
További Belföld cikkek
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
Ahogy azt az Index múlt héten megírta, a kormánypárti frakciók Juhász Imre alkotmánybírót javasolják az Alkotmánybíróság élére. Az Alkotmánybíróság elnökének megválasztásáról szóló határozati javaslatot formálisan Kövér László házelnök nyújtotta be hétfő délután.
A tavaszi ülésszak utolsó, június 11-i ülésének napirendje szerint a képviselők kedd délután – az interpellációk és a zárószavazások után – titkosan szavaznak az Alkotmánybíróság elnökének személyéről. Eredményes választás esetén Juhász Imre le is teszi az esküt.
Mire a nagy sietség?
Az Alkotmánybíróságnak három hónapja nincs elnöke. Mint ismeretes, március 5-ei hatállyal Sulyok Tamást, a testület korábbi elnökét választották meg államfőnek. A távozó elnök rendezett körülményeket akart maga mögött hagyni, ezért február 27-én javaslatot tett a teljes ülésnek, hogy Salamon László alkotmánybírót válassza meg elnökhelyettesnek. Salamont titkos szavazással meg is választották. Így egyúttal az is eldőlt, hogy az új elnök megválasztásáig nem korelnök, hanem elnökhelyettes vezeti a testületet.
Múlt héten értesültünk kormányzati forrásból, hogy a kormánypártok még a nyári szünet előtt elnököt szeretnének látni az Alkotmánybíróság élén.
Noha a jelenlegi elnökhelyettes, Salamon László mandátuma csak jövő februárban jár le, és megválasztott elnökhelyettesként minden nagyobb nehézség nélkül el tudja látni a vezetői teendőket, a Fideszben mégis felülkerekedett az az álláspont, hogy az alkotmányvédelem legfőbb szerve nem maradhat hónapokig első számú vezető nélkül. Arról nem is beszélve, erősítette meg forrásunk, hogy július 1-jén Magyarország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, ezért igen rosszul mutatna, ha hazánk negyedik (ötödik?) legfőbb közjogi méltóságának helye üresen tátongana.
A panasztestülettől a Donáti utcáig
Juhász Imre 1963-ban született Budapesten, 1986-ban szerzett jogi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán. 1989-ben jogi szakvizsgát tett, majd 2000-ben európai jogi szakjogász másoddiplomát szerzett. 2011-ben megkapta a PhD-fokozatot. 1990 és 2013 között ügyvédként is tevékenykedett. Az 1990-es évek első felében – délvidéki és erdélyi menekültek jogi képviseletének ellátásával – részt vett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által szervezett jogvédő programban.
A 2006 őszi tömeges emberijog-sértések okainak feltárására létrehozott Civil Jogász Bizottság alapító tagja. 2008-tól a Független Rendészeti Panasztestület tagja, 2010-től 2013-ig, alkotmánybíróvá választásáig a testület tagja és elnöke.
Az Országgyűlés 2013. március 25-én választotta meg április 3-i hatállyal 12 évre alkotmánybírónak. Juhász alkotmánybírósági elnökké választása esetén szűk tíz hónapig maradhat a testület élén, mivel elnöki megbízatása is alkotmánybírói hivatali idejének lejártáig, azaz 2025. április 3-ig tart.